Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Szederkényi László: A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig
SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ aztán a papok száma is emelkedett. Althann Mihály Frigyes (1718—1734) amikor átvette az egyházmegyét, 34 plébánia volt, püspökségének végén 60. Ő kezdte el a váci szemináriumot építeni.30 Althann bíboros 1726. október 15—i jelentése szerint a Váci Egyházmegyében összesen 116 templom volt, beleértve a plébániatemplomokat és a filiális templomokat is. Egy pap általában kettő-három községet látott el, de olyan is akadt, aki többet. A jelentés arról is tudósít, hogy a plébániák száma abban az időben elég nagy volt már, és hogy Althann bíboros és négy elődje alatt növekedett meg a plébániák száma. Kevés plébánia a szeminárium és a papok hiánya miatt és a lakosság többségének protestáns vagy ortodox volta miatt volt így. Ebben az időben ugyanis az egyházmegye területén élők kétharmada nem katolikus volt Vác, Pest és Szeged kivételével. A mezővárosok és a falvak akatolikus többségűek voltak. A katolikusok száma azonban minden évben gyarapodott.31 Althann Frigyes idejében 53 pap működött az egyházmegyében, ami elég is lett volna akkor, ha minden helyen kizárólag katolikusok laktak volna, és a falvak közel lettek volna egymáshoz. A plébánosoknak a filiális egyházközségek lelkipásztori ellátása sokszor többórás lóháton történő utazás után volt csak lehetséges. Leginkább Pest és Nógrád megyében volt így. Az egyházmegye többi részén, Szolnok és Csongrád megyében, továbbá a Kun Kerületben kevesebb pap volt és a helységek távolabb estek egymástól. A falvak többsége errefelé református vallású volt, de mindenütt éltek elszórtan katolikusok. A papoknak itt többet kellett utazniuk. Egész napos lovaglás, vagy kocsikázás kellett a hívek megközelítéséhez, vagy a Tiszán csónakkal mentek el a folyó melletti településekre. Az Alföldön abban az időben olyan kevés lakott hely volt, hogy négy vagy több magyar mérföld is lehetett a települések közötti távolság. így megeshetett, hogy négynapi járóföldet is bejártak a papok mire híveikhez megérkeztek. A szerzetes papok pedig valósággal missziós munkát folytattak.32 A jobb lelkipásztori ellátás érdekében 1719-ben ferenceseket telepített Vácra.33 A bíboros-püspök 1733. október 30-án kelt jelentése szerint 121 katolikus templom volt az egyházmegyében, és 59 plébános működött benne, tehát közel kétszerannyi pap dolgozott a lelkek üdvösségén, mint elődje idejében.34 Althann Mihály Károly (1734—1756) már létre tudott hozni négy főesperességet (a vácit, a nógrádit, a kecskemétit és a csongrádit).35 Ekkor már 76 plébánia működött a Váci Egyházmegye területén.36 Gróf Forgách Pál (1757—1759) alatt változatlanul 76 plébánia volt. Összesen 76 pap látta el a plébániákat. A szegénység miatt két vagy több helyet is el kellett látniuk.37 Gróf Eszterházy Károly (1759—1761) püspök 1761. december 31-i jelentésében az olvasható, hogy az egyházmegyének már 140 katolikus templommal rendelkező helysége A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása... 3i^Chobot, F., A váczi egyházmegye történeti névtára I., 44. 31 Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, 250—251. Vö. Lajtos, J., Gróf Migazzi Kristóf Antal vád püspöksége, 30. 32 Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, 254—255. Vö. Lajtos, J., Gróf Migazzi Kristóf Antal váci püspöksége, 30. Hermann, E., A Katolikus Egyház története Magyarországon 1914-ig, 299. 33 Varga, L., A Vád Egyházmegye történeti földrajza, 453. Vö. CHOBOT, F., A váczi egyházmegye történeti névtára I, 46. 34 Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, 256, 259. Hermann, E., A Katolikus Egyház története 1914-ig, 299. Vö. Cherrier, M., A magyar egyház története, Pest 1856, 374. 35 Váci egyházmegyei almanach, 43. 36 NagyJ. Gy.-KLEKNER, T., A két Althann vád püspöksége, Kapisztrán Nyomda, Vác 1941, 106. Vö. Hermann, E., A Katolikus Egyház története Magyarországon 1914-ig, 299. 37 Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, 259. 266. 228
