Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Szederkényi László: A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig
SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig BEVEZETÉS A 150 éves török uralom rendkívül nagymértékben tönkretette a Duna-Tisza közének plébániahálózatát. A hódoltság utáni váci püspökök legfőbb feladatuknak a lelkipásztorkodás újjászervezését tekintették. A főpásztorok egymás munkájára ráépítve fokozatosan tudták orvosolni a hódoltság által okozott sebeket. 1. A török hódítás hatásai a Váci Egyházmegyében A török világ előtt az Alföldön, így a Duna—Tisza közén is éppen olyan sűrűn voltak a községek, mint bármely más helyén az országnak és ezeknek a falvaknak mindegyike rendelkezett saját templommal és lelkipásztorral. A magyar Alföldet a törökök tették pusztává.1 Az elpusztult falvak nevei a modem korban is fennmaradtak mint a városok egyes határrészeinek, külterületeinek vagy dűlőinek nevei. Ilyenek voltak a kiskunhalasi határban például Bodoglár, Balota, Tajó, Debeák, Eresztő, Fehértó, Füzes, Harka, Pirtó, Reketye, Zsana; a hódmezővásárhelyi határban Vásárhely, Hód, Mártély, Szentkirály, Tárnok, Tompos; a kecskeméti határban Ágasegyháza, Köncsög, Ballószög, Matkó, Páka, Borbás, Szenkirály; a kiskunfélegyházi határban Ferencszállás, Monostor; a kiskunmajsai határban Kígyós, Kömpöc, Kunágasegyháza. Szintén néptelen puszták lettek Ányás, Dóc, Sövényháza és Szer. A Váci Egyházmegyében egyébként a török uralom előtt 262 templomos hely volt.2 A török hódoltság alatt azonban az Alföld szinte teljesen elnéptelenedett. Az Alföld népe félt az átvonuló seregektől, a szabad rablásoktól, ráadásul még a közlekedési nehézségek is gondot okoztak. így az általános élet- és vagyonbizonytalanság miatt a lakosság 1 Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., in Hanauer, Á. I., Főpásztori körlevelek és intelmek 1919-1929, DonBosco Nyomda, Rákospalota 1929 (86—93), 86. Vö. Klebelsberg, K., Beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926, Atheneum, Budapest 1927, 229. Sztriha Kálmán dorozsmai plébános memoranduma a tanyakérdés megoldásáról, 1931. március 1., VPKL Synodus dioecesana 1376/1931. 2 Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., 86. 224
