Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Perendy László: "...tévhitük pusztulásba viszi őket" Antiokhiai Theophilosz püspök az eretnekségről
PERENDY LÁSZLÓ „...tévhitük pusztulásba viszi őket” - Antiockhiai Theophiiosz püspök az eretnekségről του δέ Θεοφίλου, öv τής Άντιοχέων έκκλησίας έπίσκοπον δεδηλώχαμεν, τρία τά προς Αύτόλυκον στοιχειώδη φέρεται συγγράμματα, και άλλο Προς την αϊρεσιν 'Ερμογένους την επιγραφήν έχον, έν ω έκ τής Άποκαλύψεως Ίωάννου κέχρηται μαρτυρίαις, και έτερα δέ τινα κατηχητικά αϋτοΰ φέρεται βιβλία, των γε μην αιρετικών ού χείρον καί τότε ζιζανίων δίκην λυμαινομένων τον ειλικρινή τής άποστολικής διδασκαλίας σπόρον, οί πανταχόσε των έκκλησιων ποιμένες, ώσπερ τινάς Θήρας άγριους των Χρίστου προβάτων άποσοβοΰντες, αύτούς άνειργον τοτέ μεν ταις προς άδελφούς νουθεσίαις και παραινέσεσιν, τοτέ δε προς αύτούς γυμνότερον άποδυομενοι, άγράφοις τε εις πρόσωπον ζητήσεσι καί άνατροπαΤς, ήδη δέ καί δι’ έγγράφων υπομνημάτων τάς δόξας αύτών άκριβεστάτοις έλέγχοις διευθύνοντες. ο γέ τοι Θεόφιλος συν τοΤς άλλοις κατά τούτων στρατευσάμενος δήλός έστιν άπό τίνος ούκ άγεννώς αύτω κατά Μαρκίωνος πεπονημένου λόγου, ος καί αύτός μεθ’ ων άλλων εϊρήκαμεν είς έτι νυν διασέσωσται. τούτον μεν οΰν έβδομος άπό των άποστόλων τής Άντιοχέων έκκλησίας διαδέχεται Μαξιμινος·8 „Theophilosznak pedig, akiről említettem már, hogy az antiochiai egyház püspöke volt, három alapvető műve van, melyet Autolükoszhoz címzett, valamint egy másik, melynek címe: »Hermogenész eretneksége ellene, melyben János Jelenéseinek Könyvéből vett kijelentéseket használ fel, és bizonyos más, hitoktató jellegű könyvei is vannak. Az eretnekek akkor is ugyanúgy beszennyezték az apostoli tanítás tiszta gabonáját, mint a konkoly, ezért az egyházak pásztorai mindenütt mint a vadállatokat elűzték őket Krisztus juhaitól, és hol visszaszorították őket azzal, hogy intették és buzdították a testvéreket, hol pedig nyíltan harcoltak ellenük, amikor szemtől szemben szóban kérdezték és megcáfolták őket, sőt írásos visszaemlékezésekben is a legpontosabb bizonyításokkal cáfolták meg tanaikat. Theophiiosz a többiekkel karöltve harcolt ezek ellen, ami kitűnik egy Markión ellen bátran harcoló művéből, mely mindmáig fennmaradt azzal a többi művel együtt, amelyeket említettem. Utódja az antiochiai egyház élén, az apostoloktól számítva nyolcadikként Maximinosz volt.” (Egyháztörténet IV, 24)3 4 Euszebiosz tehát két eretneket említ név szerint: Hermogenészt és Markiont.5 Tertullianus Contra Hermogenemjc alapján Franco Bolgiani kísérli meg rekonstruálni Theophiiosz Hermogenész ellen írt könyvét.6 Számos párhuzamot talál a két mű között.7 Ezek alapján megállapítja, hogy melyek lehettek Theophiiosz művének főbb részei, illetve milyen téren hozott újat Tertullianus. 3 Eusébe de Césarée: Histoire Ecclésiastique, Uvres I-IV (Sources chrétiennes 31) (ed. Bardy, G.), Paris 1952, 206-207. Euszebiosz Egyháztörténete (Ókeresztény írók 4) (ford. Baán, I.), Budapest 1983, 180. 5 A korai kereszténységben megjelenő eretnekségekkel kapcsolatban lásd: Grant, R. M., Heresy and Criticism. The search for authenticity in early Christian literature, Louisville 1993; Le Boulluec, A., La notion d’hérésie dans la littérature grecque lf-UT siécles (Études Augustiniennes), Paris 1985; A Companion to Second-Century Christian "Heretics" (Supplements to Vigiliae Christianae 76) (eds. Marjanen, A.-Luomanen, P.), Leiden—Boston 2005; Turner, H. E. W., The Pattern of Christian Truth. A study in the relations between orthodoxy and heresy in the early church, London 1954. 6 BOLGIANI, F., Sullo scritto perduto di Teofilo d’Antiochia Contro Hermogene, in Paradoxot Politeia. Studi patristid in onore di Giuseppe Lazzati (eds. Cantalamessa, R.—Pizzolato, L. F.), Milano 1979, 77—118. 7 Uo. 105-111. 178
