Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Kránitz Mihály: Richard Dawkins: Az isteni téveszme
KÖNYVSZEMLE A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei RICHARD DAWKINS: Az isteni téveszme Ford. Kepes János Nyitott Könyv Műhely, Budapest 2007 2. javított kiadás, 438 oldal Név- és tárgymutató: 434—438. Jegyzetek: 418—429. (Tudományos könyvhöz képest viszonylag kevés; sok az internetes referencia. 67 internetes idézet: ez a gyorsan változó honlapok világában meglehetősen sok, a keresés bizonytalan.) Bibliográfia: 410—417. A felsorolt kötetek között a magyar származású Vermes Géza Jézus változó arcai c. művét is megtalálhatjuk. Richard Dawkins 1941-ben született, szakterülete az evolúciós biológia. Anglikán családban született, de ő már gyermekkorában kételkedett Isten létezésében. Újbóli megtérése sem változtatott azon a felfogásán, hogy az evolúció elméletével csakis anyagi természetű válasz adható az élet egészére. így kizárta a Teremtő, illetőleg a Tervező eszméjét. Könyvei magyar nyelven viszonylag korán elérhetőek lettek {Az önző gén, 1986; 2. bővített kiadás: 2005; A hódító gén, 1989; A vak órásmester, 1994; Folyam az Édenkert- ből, 1996; A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása, 2001; Szivárványbontás, 2001; Az ördög káplánja, 2005; Az ős meséje, 2006). Dawkins az oxfordi egyetemen oktat. Kihívó kérdésfeltevéssel és érvelő stílusával az olvasóban azt a meggyőződést kelti, hogy ismeretei, amelyek a vallástörténet, a fizika, a biológia, a teológia, a szociológia területét is felölelik, kiegészítve a napi sajtó híreivel racionális érvrendszerben igyekszik saját nézeteit megalapozni, és bizonyos értelemben megdönthetetlennek beállítani. A humort, a gúnyt sem nélkülöző írásaiban sokszor teszi nevetségessé a vallási előírások, és kifejezetten a keresztény hit szerint élők felfogását, mellyel átlép bizonyos határokat, s így egyfajta „kibeszélő” műfajú, a mai világban eleve sikerre ítélt, a tudomány és a bulvár keverékével is vegyes stílust honosított meg. Nem biztos, hogy aki a biológia területén kiemelkedő eredményeket ér el, az egyúttal tudományos vallási szakértő is, míg önmagát kifejezetten vallásellenes, ateista, világi humanista és szkeptikus beállítottsággal jellemzi. A vallás és Isten megközelítésében jellemző rá a naturalisztikus világlátás, mely mentes minden természetfölötti és misztikus elemtől, így kimondatlanul egy új személy- fogalom és -megközelítés értelmezését vázolja fel. így jóllehet „tudományos köntösben”, de mégis a megtévesztés rejtett szándékával igyekszik nézeteinek minél nagyobb teret adni. A „Miért szinte bizonyos, hogy nincs Isten?” {Why There Almost Certainly is No God?) című fejezetben (131—181. old.) gátlástalanul teszi nevetségessé az emberi létezésre és rendeltetésre adott több ezer éves válaszokat, melyek akár a darwinizmusnak, akár a tudományos fejlődésnek is alapot és kibontakozási lehetőséget biztosítottak. Egy szaktudóshoz szinte méltatlan módon Dawkins a sci-fivel is foglalkozó F. Floyle (1915— 2001) gondolatait idézve mondja, hogy amint az élet kialakulásának a Földön nincs sokkal több esélye, mint hogy az ócskavas telepen végigsöprő orkán egy Boeng-747-est állítson össze. Dawkins sem tett volna szert népszerűségre, ha az általa istenhipotézisnek vélt eszme nem járta volna át az emberiség történelmét a kezdetektől a XXI. századig. O mint tudós mondja ki, hogy „Isten nem létezik” (181. old.), saját következtetéseinek zsákutcájába téved, mivel éppen a tudományos kutatásnak az egyik lényeges eleme, hogy az emberi megismerés végességével számolni kell. A Dawkins-féle „isteni tévesz- me”-gondolatok gyakorlatilag egyidősek az emberiséggel. Vő. Zsolt 14,1: „Az esztelen ezt mondja szívében: nincs Isten”; lásd még: Zsolt 53,2. A Zsolt 10,2—4 még kifejezetTEOLÓGIA 2008/1-2 125
