Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Tamás Roland: Extra media nulla salus? - Isten országa és a tömegkommunikációs társadalom
TAMÁS ROLAND Extra media nulla salus? - Isten országa és a tömegkommunikációs társadalom úton keresztül fedezzük fel újra”.44 Az innsbrucki dramatikus teológia ebben az értelemben alkalmazza Girard felismeréseit. Egyrészt az ő gondolatainak ösztönzésére, másrészt a „global village” válságait szem előtt tartva, a következő hipotézist állítja fel: „Egy mély, valódi és tartós béke az emberek között, amely nem mások feláldozására és az ellenség kirekesztésére épül, nagyon nehezen érhető el, sőt, meghaladja az emberi erőt. Ha mégis megvalósul, akkor ez világos jele annak, hogy maga Isten (a Szentlélek) működik az emberekben.”45 Raymund Schwager, a dramatikus teológia „alapítója”46 számára rendkívül fontos, hogy a kinyilatkoztatás szövegeinek értelmezésében Isten erőszakmentességét fenn tudjuk tartani. Ebben a törekvésben a dráma, mint hermeneutikus kulcsfogalom kap szerepet. Schwager a kinyilatkoztatást drámaként értelmezi, amelyben különböző szereplők, mint Isten, a nép, a próféták stb., tevékenykednek az akció és reakció viszonyában; a dráma az ő interakciójukból jön létre. Ez az interakció a legjobban Jézus életének drámájában figyelhető meg. Az innsbrucki dogmatikus Jézus működését öt felvonásban beszéli el: „Az elérkező Isten országa — Isten országának visszautasítása és az ítélet - Az Üdvözítő elítélése — Az Atya ítélete: a Fiú feltámasztása — A Szentlélek és az új összegyűjtés.”47 A dráma jellegzetességeiből adódóan az első felvonás istenképe meghatározó az egész történésre nézve. Jézus itt úgy beszél Istenről, mint Atyáról, aki minden emberhez feltétel nélküli megbocsátással fordul. A második felvonásban Jézus már reagáló. Kezdeti igehirdetése az irgalmas Atyáról és későbbi ítéletes szavai nem úgy állnak egymással szemben, „mint egy ajánlat és az ajánlat visszavonása, hanem mint egy ajánlat és azon következmények felmutatása, amelyeket az ajánlat elutasítása hoz magával”48. A harmadik felvonás hermeneutikailag döntő jelentőségű. Ha Isten úgy cselekedne, mint az ítéletről szóló hasonlatok mutatják, akkor erőszakos módon kellene beavatkoznia. Ezzel szemben Jézus kitart az általa hirdetett ellenségszeretet és erőszakmentesség mellett. „Az erőszak áldozataként is ellenségeiért imádkozott Atyjához. Életével és halálával ezért egy olyan Istent hirdetett, aki még a legnagyobb igazságtalanság és gyilkos erőszak ellenére is az erőszakmentesség és ellenségszeretet Istene marad.”49 A negyedik felvonásban a mennyei Atya Fia feltámasztásával ítéletet hoz a drámában. De még ez az ítélet is „egy döntés azon Fiú javára, aki az ellenségeiért vállalta a halált. Az ítélet tehát, alaposabban szemügyre véve, ítélet a bűnösök javára is.”50 Az utolsó felvonásban a Szentlélek folytatja az összegyűjtést, méghozzá két szinten. Egyrészt „minden embert belülről kísér létének kezdetétől”51. Másrészt az összegyűjtést jelszerűen az egyházban folytatja. „Jelszerű” itt semmiképp csak a különbséget, hanem a mélyebben lévő azonosságot is Niewiadomski / Palaver: Vom Fluch und Segen (1995) 10k. 45 Schwager / Niewiadomski: Dramatische Theologie (1996) 334. 46 Schwager, Raymund, 1977-től az innsbrucki egyetem dogmatikus és ökumenikus teológia professzora volt, 2004-ben váratlanul bekövetkezett haláláig. A „dramatikus teológia” kifejezést először 1970-ben használta, a doktori disszertációjában. Azóta egyre inkább pontosította teológiai elképzelését. A dramatikus teológia fejlődésében nagy mérföldkő volt a „Religion - Gewalt — Kommunikation - Weltordnung” kutatócsoport megalakulása 1977-ben. A csoportban különböző teológiai szakok képviselői dolgoznak együtt, hogy a dramatikus modellt (Schwager halála után is) továbbfejlesszék. 47 jézus életének drámáját Schwager legbehatóbban a következő könyvében tárgyalja: Jesus im Heilsdrama (1996). 48 Schwager: Jesus (1996) 79. 49 Schwager: Offenbarung (1996) 96k. 50 Schwager: Jesus (1996) 174. (eredetiben németül, kiemelve) 51 Schwager: Jesus (1996) 272. 80 TEOLÓGIA 2007/1-2
