Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A klerikusok latin nyelvű kultúrájának pártolásáról tanúskodó egyházi forrás a korai 11. századból
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A klerikusok latin nyelvű kultúrájának pártolásáról tanúskodó egyházi forrás... kozott téged, legszeretettebb atya, nagy bölcsességgel, hogy tanítsd az ő nemzetét, és felékesített téged szentséggel, hogy nekik tiszteletreméltó példával szolgálj.” A levél következő egységéből nyilvánvaló, hogy nem volt korábbi személyes ismeretség a két püspök között, hiszen Fulbertus „ismeretlen”-nek nevezi saját magát Bonipertusnak. Ez lehet az oka annak, hogy Fulbertus annyira meghatódik a kézhezkapott ajándék miatt: „Ezen okból annyira megörvendeztettél és büszkévé tettél minket, és így a te emléked lelkünk mélyén örökre élni fog, és igyekszünk, hogy a mindennapi imával segítsünk téged, hogy így adjunk vissza valamit a kedvességedből.” Ez után a bevezető és különlegesen szép stílusú rész után, Fulbertus megígéri, hogy Flilduinnal elküldi Priscianus művét Bonipertusnak. A püspök felajánlja segítségét Bonipertusnak, sőt, kifejezetten megemlíti, hogy kész Pécsre látogatni, és — amennyiben szeretné — személyesen köszönetét mondani Bonipertusnak. Levele záró részében Fulbertus Krisztushoz imádkozik Bonipertus egészségben való gazdagodásáért, és kifejezi jókívánságait István, magyar király számára. Fulbertus püspök ígéretet tesz, hogy a Chartres-i Egyházmegye minden kanonokja és szerzetese imádkozni fog István király térítő művének sikeréért.30 KONKLÚZIÓ Az imént bemutatott levél szép emléke annak az általános egyházi törekvésnek, amely a papság alapvető teológiai ismereteinek az elmélyítésére irányult.31 Az ismertetett egyházfegyelmi előírások, pedig segítenek, hogy jobban átlássuk az egyház kortárs intézményes felépítését és működését. Itt alapvetően a 10. és 11. század fordulójára utalunk, amikor az egyes egyházmegyék, a népvándorlás hullámaival betelepült népesség társadalmi kereteinek megszilárdulását követve, megújultak.32 Mindazonáltal, a mindössze fél évszázaddal későbbi gregoriánus reform sajátos céljai között, nemcsak az egyház tan- és fegyelembeli megújítását találjuk meg, hanem az írásos kultúra megerősítését, valamint azoknak a különböző tudományoknak a rendszerezését, amelyeket a székesegyházi iskolákban, illetve később az egyetemeken oktattak.33 Kitűnő példa erre a pápai udvar által kiállított oklevelek formájának kortárs fejlődése. Az 1090. évi Leon-i Zsinat, amelyet VII. Gergely pápa (1073—1085) hívott össze, elrendelte a hivatalos egyházi könyvek írásához a „littera Toletana” kötelező használatát.34 Sőt, Chartres-i Ivó munkájából (1093— 1095) kitűnik az a számos intézkedés, amely a papság általános kultúrájának javítását szándékozott előmozdítani. Ennek a folyamatnak a sajátos hangsúlyait jól megvilágítják az Ivó kánongyűjteményeit elemző legutóbbi tudományos eredmények.35 * Az Ivó mun30 Árpád-kori és Anjou-kori levelek: XI—XIV. század, nr. 21, 109. Vö. Szuromi, Sz. A., A Snapshot from the process of the Textual Development oflvo’s works (Comparative Analysis of Angers, Bibliothéque Municipal, Ms. 369 with BA V Reg. lat. 913 and other textual witnesses), in Ius Ecclesiae 18 (2006) 217-238, különösen 231. Landau, P., Die Lex Baiuvariorum. Entstehungszeit, Entstehungsort und Charakter von Bayern ältester Rechts- und Geschichtsquelle (Bayerische Akademie der Wissenschaften), München 2004. 13-20. Capitans, O., Episcopato ed ecclesiologia nelTetä gregoriana, in: Le istituzioni ecclesiastiche delle societas Christiana de seco li X-XII: papato, cardinalato ed episcopato (Atti della V Settimana Intemazionale di Studi Medioevali, Mendola 26—31 agosto 1971. Miscellanea del Centro di Studi Medioevali VII), Milano 1974. 316—373. 34 Bischoff, B., Latin paleography. Antiquity and the Middle Ages (transl. O Cronin, D.—Ganz, D.), Cambridge 1990 (repr. 1995) 126. Szuromi, Sz. A., 'Work in progress’ - The transition from cathedral teaching to university instruction of canon law in the Í Ith and 12th Century (Some notes on Anselm’s Collection compared with Ivo’s works), in: Zeitschrift der Savigny-Stiftung 218
