Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Pentateuchus - tanítás a kezdetekről
ROZSA HUBA Pentateuchus - tanítás a kezdetekről az emberiség üdvösségére. Izrael rokonsága a környező népekkel Ábrahám családja révén szintén ebbe az irányba mutat. Az őstörténet és a pátriárkák elbeszéléseinek különböző eredetű és korú hagyomány anyagának összeköti és a cselekmény folyamatosságát biztosítja a Teremtés könyvét átszövő nemzetségtáblák rendszere.16 A pátriárkák történetében a cselekmény mozgását a beteljesedés irányába az ősatyáknak adott isteni ígéretek, az utód vagy megsokasodás (Tér 12,1—3; 13,6; 15,5; 16,10; 17,5.6.16.20; 18,18; 21,13.18; 22,17.18; 26,2-5; 26,24.25; 28,3.14; 32,13; 35,11; 46,3; 48,4.16.19) és a föld (Tér 12,7; 13,15,17; 15,7.18; 17,8; 28,4.13; 35,12; 48,4; 50,24) ígérete biztosítják. Az ígéretekkel, később elsősorban a föld ill. haza ígérete, megjelenik Izrael alapítástörténetének egyik fontos eleme, amely a Mózessel összefüggő események mozgatóeleme. Izrael népének Egyiptomban történt megsokasodásával és a sanyargatásához vezető helyzet kialakulásával (Kiv 1,1—9) egy új eseménysor veszi kezdetét, s ennek egészen a végéig (Kivonulás — Második Törvénykönyv) Mózes a főszereplője. Születése (Kiv 2) és halála (MTörv 34) között feszül Mózes élete és alakjához kapcsolódnak Izrael alapításának vagy kezdeteinek legfontosabb eseményei és nagy témái: a kivonulás, a Sinai kinyilatkoztatás, a pusztai vándorlás, a szentély alapítása, a törvények és rendelkezések az ígéret földjén való életre, Kelet-Jordánia elfoglalása, Mózes búcsúbeszédei. Amíg a Teremtés könyvében az őstörténetet és a pátriárkák történetét a nemzetségtáblák fogják egységbe, addig ezt a szerepet a Kivonulás — Leviták — Számok - Második Törvénykönyv estében Mózes alakja veszi át. Ezért a Pentateuchust egyszerre nevezhetjük Mózes biográfiájának és Izrael keletkezéstörténetének. Amikor azonban az Kiv 2 - MTörv 34 fejezetek összefüggését mint Mózes biográfiáját értelmezzük, azt nem annyira biográfiának vagy tényelbeszélésnek kell felfogni, hanem sokkal inkább egy ideális alakban tömörített összefoglalásnak.17 Az elbeszélés több bibliai könyvre kiterjedő íve megfelelő alkalmat szolgáltatott a szerzőknek és a szerkesztőknek arra, hogy a hagyományok egész sorát, Izrael hitéletének és életrendjének jelenségeit, intézményeit visszavezessék a kezdetekig és azoknak Mózes alakjában legitimitást teremtsenek.18 Alakja és neve alkalmas volt arra, hogy a különböző természetű (jogi, hit, és történeti) hagyományokat vagy feladatokat egyesítsen, és a különbözőségeket áthidalja.19 Ha a Pentateuchust Izrael alapító-elbeszélésének szempontjából nézzük a Teremtés - Második Törvénykönyv összefüggésben, akkor az nem más, mint Izrael népének útja az ígéret földje felé: Izrael úton van az atyáknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak megígért föld birtokba vételére. Ennélfogva a föld ígérete lesz az elbeszélt események vezető motívuma. A Pentateuchus-elbeszélés Izrael kezdetét az ígéret és beteljesedés kettősségébe helyezi. A pátriárkák a megsokasodás és a föld isteni ígéretének birtokosai, de ők még csak várnak a megvalósulásra. A Kivonulás könyve viszont a pátriárkákra visszatekintéssel kezdődik és a bekövetkezett megsokasodásra hivatkozik (Kiv 1,1—5). Ettől kezdve már nem egy család, hanem egy nép történetével találkozunk: „Jákob leszármazottai összesen hetvenen voltak. József már Egyiptomban tartózkodott. Azután meghalt József és minden testvére, és ez az egész nemzedék. De Izrael fiai termékenyek voltak, elszaporodtak, annyira megsokasodtak és megerősödtek, hogy betöltötték az országot” (Kiv 1,5-7). A továbbiakban a két ígéret kö16 Lásd bővebben Hiecke, Th., Die Genealogien der Genesis, HBS 39, Freiburg 2003. 17 Fischer, G., Das Mosebild der Hebräischen Bibel, in: Mose. Aegypten und das Alte Testament, E. Otto szerk., ■ (SBS 189), Stuttgart 2000, 85-120, 106-114. 18 A Mózes életéről szóló bibliai elbeszélés műfaji értelmezését lásd FISCHER, G., Das Mosebild, 110—114; továbbá Nicosián, S. A., Moses as They Saw Him, VT 43 (1993) 339-350, 345-350. 19 Fischer, G., Das Mosebild, 110. 210
