Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Karl Linné (szül. 1707) tapasztalati teológiája és etikája a "Nemesis divina"-ban
Kari Linné (szül. 1707) tapasztalati teológiája és etikája a „Nemesis divina"-ban ROKAY ZOLTÁN megbosszulja magát, sőt, Isten az, aki ennek megbosszulására a természetet felhasználja: „Poena detinet; poena imposita a Deo et natura” - mondja Linné a „Theologice” kéziratában.21 Linné meggyőződve Isten igazságosságáról és bölcsességéről, szigorú ok — okozati összefüggést posztulál és így a nemesis-ről alkotott második felfogást teszi magáévá. Mivel azonban ez a nemesis a természetben valósul meg, nem pusztán büntetés annak első és eredeti formájában, s Linné mint természetbúvár emellett is kitart. A nemesis gondolatának erkölcsi implikációjáért Linnének, a „túlságosan is etikusan gondolkodó embernek”,22 nem kellett feltétlenül az ókori irodalomhoz fordulnia. Annak fizikoteológiailag kidolgozott formáját megtalálhatta a dán Frederik Christian Vriis Teológiai és történelmi értekezés az isteni ius talionisröl című írásában (1758), amelyet már 1763-ban lefordított svéd nyelvre Olof Rönigk, a stockholmi Szent Katalin Iskola rektora, Linné személyes ismerőse.23 Linné név szerint hivatkozik a könyv szerzőjére és több elbeszélést (főleg a dán vonatkozásúakat) átveszi tőle.24 4. A „NEMESIS DIVINA” MŰFAJA ÉS TARTALMA Vissza kell térnünk a megállapításhoz, hogy Linné intelemként akarta fiára hagyni azt az anyagot, amelyet a ND tartalmaz. Linné itt is úgy mutatkozik be, mint szenvedélyes gyűjtő — az idézetek és példák gyűjteményéről van szó - sajnos az anyag rendszerezésére (ami egyébként szintén Linné kiválósága: a „Systema”), már nem került sor. Az is tapasztalható, ami Linné más írásaira is jellemző: hiányzik a végső simítás, az elegancia. Magát a ND tartalmát a következő áttekintésben foglalhatjuk össze: 1. Bevezető rész; különböző bibliai, klasszikus és korabeli költők idézeteinek gyűjteménye. 2. Észrevételek, történetek, különböző címszavakhoz (catholicismus, adulterium, amicitia, benedictio, divitiae, fascinum, fatum, fortuna, incestus, industria, ingratitudo, invidia, laetitia, libido, malitia, manes, mors, obitus, naturalismus, nemesis divina, onanei, parentes, pauper, praesagia, rabinorum historia, divinatio, kísértet- járás, superbia, uxor, vanitas). A címszavak és azok abc-sorrendje a kiadóktól származik. 3. Különböző történelmi és korabeli személyekről szóló epizódok elbeszélése. (146 eset az általam használt 1983-as Ullstein kiadásban.) Mindhárom csoport egyazon célt szolgálja: inteni az ártatlan életre, mivel az istenségjelen van és a ius talionis értelmében megbosszulja a bűnt. Itt képtelenség és értelmetlen volna az egész anyagot felsorolni, amelyet Linné részben latinul, részben svédül jegyzett fel. (Ez utóbbit német fordításban olvastam és idézem.) Mindössze néhány teológiai és katolikus szempontból érdekes szakaszt közlök illusztrációként. Idézet ROHLING 115. után. 22 Vö. Alker I. 366. Vö. Elis Malmeström, Entstehung, Quellen und Charakter der Aufzeichnungen Linnés zur Nemesis Divina. In: ND 36. Uo. Ezeket a helyeket elárulják a dán nevek is: pl. Bretstad in Holstein ND 109; Christieren 2. König, 152; Poroszországban 163; Aarhus 166; Kopenhagen uo. stb. 195
