Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Karl Linné (szül. 1707) tapasztalati teológiája és etikája a "Nemesis divina"-ban
Linné tanulmányutat tesz Olandra és Gottlandra (utazásait és megfigyeléseit leírta). Az uppsalai egyetemen az elméleti és gyakorlati orvostudomány professzora. 1742-ben a botanika professzora lesz. A nála benyújtott értekezéseket Amoenitates Academicae címen gyűjtötték össze és adták ki. 1747-ben a király (Adolph Frederik) kinevezi főorvosnak („Archijatar”). 1750-ben először az uppsalai egyetem rektora. 1751-ben jelenik meg a Philosophia Botanica. 1751-ben nemességet kap (Carl von Linné). 1763-ban Linné fia a botanika professzora lett. 1766-ban jelenik meg a Systema Naturae 12. kiadása. 1773-ban Linnét kinevezik tagnak a Svéd Királyi Bibliabizottságba, amelynek elő kell készítenie az új svéd bibliafordítást. Linné 1778. január 10-én halt meg. Sírja az uppsalai dómban látható. Itt sajnos nem mutathatjuk be azokat a svédországi társadalmi és politikai körülményeket és változásokat, amelyek befolyásolhatták Linné nézeteit és működését.2 Ehelyett inkább korai élményeire és olvasmányaira fogunk röviden utalni. Amint már erről említés esett, Linné apja lelkész volt. Kora felfogásának megfelelően önmagát „néptanítónak” tekintette, akinek mindenben kötelessége oktatni a rábízott híveket és nekik mindenben jó példát mutatni, így a gazdálkodásban is.3 Ebben az értelemben valóságos botanikus kertje volt, amelyet nem csak családja és a helybeliek csodáltak meg, hanem az érkező vendégek is.4 Ám az ifjú Linné atyját nem csak a kertben látta, hanem látta és hallotta, hanem a katedrán, szószéken a templomban, a gyülekezetben is, amint a Bibliát magyarázza és abban az élőlényeknek nevet adó Ádámról, Istenről mint Teremtőről, gondoskodóról és fenntartóról prédikál. Együtt énekelte a zsoltárokat és dicséreteket, amelyek elbeszélik a teremtés csodáit és magasztalják a Teremtőt. Ez a vallásosság természetesen nem szorítkozott a templom falai közé. Mi sem magától értetődőbb, minthogy egy lelkészi családban otthon is forgatják a Bibliát és olvasnak más épületes könyveket. Ezek közé tartozott elsősorban Johannes Amdt (1555— 1621) Vier Bücher von wahrem Christentum is, amely 1625-ben Lüneburgban latin fordításban is megjelent De vero christianismo libri quattor címen, s így Linné számára is hozzáférhető lett, aki németül nem tudott. (A könyvet később svéd nyelvre is lefordították.) Arndt könyvének 4. szakasza a Liber naturae, amelyben felsorolja Isten csodálatos alkotásait és rámutat gondviselő jóságára, amellyel a természetben a rendet fenntartja. A teremtmények és a rend a természetben el kell, hogy vezessék az embert Isten ismeretére és imádására, de számtalan oktatással is szolgálnak az ember számára, például az élet múlandóságáról és az isteni gondviselésről. A legcsodálatosabb azonban, hogy Isten felruházta Ádámot azzal a képességgel, hogy az élőlényeknek (beleértve az asszonyt is), nevet adjon, méghozzá „fiziognómiájuk” alapján. Ezzel a képességgel Isten bennünket is felruházott. így tekinthette magát Linné „második Ádámnak”.5 További lépést jelentett Linné rendszerező hajlamának fejlődésében Arisztotelész Historia animaliumz, amelynek egy példányával atyja ajándékozta meg. Az ifjú érdeklődő ROKAYZOLTÁN Kari Linné (szül. 1707) tapasztalati teológiája és etikája a „Nemesis divina’’-ban 2 Ebbe betekintést nyújt: Wolf Lepenies, Eine Moral aus irdischer Ordnungsliebe: Linnés Nemesis Divina. In: ND 321. köv. 3 Vö. Matthias Fingerlos, „Wozu sind Geistliche da?” Hivatkozás: Joseph Ratzinger, Glaube und Zukunft, München, 19712 116. Ennek a szemléletnek valamivel későbbi példája az 1848-as eseményekben is részvett szabadkai plébános, Szép Ferenc írása: Gyümölcsfa tenyésztés és nemesítés okszerű módjai. A ’gazdaság e’ nemében gyönyörködök használatára kézi könyvül írta Szép Ferenc, Szabadkán, 1847. 4 Vö. Elis Malmeström, Die religiose Entwicklung und die Weltanschauung Carl von Linné’s. In: Zeitschrift für systematische Theologie 19/1942. I. 31—58, 34. A továbbiakban: Malmeström. 5 Vö. Arndt, 1660. 874. Peter Harisson 2007. 05. 30-án Uppsalában tartott előadásának címe: Linnaeus as a second Adam. Taxonomy and the Religious Vocation. 190
