Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A klerikusi állapot, mint a szent rend kiszolgáltatásának jogkövetkezménye (I. rész)
KUMINETZGÉZA A klerikusi állapot, mint a szent rend kiszolgáltatásának jogkövetkezménye (I. rész) az elidegeníthetetlen jogairól és kötelességeiről van szó. Ezeket a kötelességeket és jogokat most először próbálta egy helyre összegyűjteni az egyházi törvényhozó. Mindazonáltal felsorolásuk nem taxatív jellegű,46 mivel ez egyrészt lehetetlen, másrészt pedig a Kódex más helyein ténylegesen is találunk olyan előírásokat, melyek minden hívőre, mint hívőre vonatkoznak. Ez lenne az egyházban a kötelességek és jogok alaprétege. Erre épülnek a további kötelességek és jogok, melyek valamely sajátos állapotnak a velejárói. így beszélhetünk a világi krisztushívők, a házasok, a klerikus krisztushívők és szerzetes krisztushívők alapvető kötelességeiről és jogairól. Ezek a jogok és kötelességek világi, klerikusi vagy szerzetesi státuszukból következnek, akár természetjogi, akár tételes isteni jogi, akár tisztán egyházi jogi rendelkezés alapján. Ezek a sajátos állapottal járó kötelezettségek és jogok, hasonlóan az előbb említettekhez, ha nem is törölhetik, de módosíthatják az összes hívő sajátos kötelezettségeinek és jogainak a gyakorlását, többnyire megszorítják azt. Példaként álljon előttünk akár csak az Isten országáért vállalt önmegtartóztató élet, vagy az elöljáróknak való engedelmesség, illetve a tudatosan vállalt szegénység (vö. evangéliumi tanácsok). Vagy az életállapot szabad megválasztásának joga. Ha ezzel valaki már élt, számára ez a jog nem létezik, vagy legalábbis érvényesen nem gyakorolható mindaddig, amíg törvényesen és ténylegesen ismét szabad állapotúvá válik valamilyen életállapotra. Végül az áhapotbeli jogokra és kötelezettségekre épülnek az ún. egyházi hivatallal járó, vagy esetleg a megbízáson alapuló kötelezettségek és jogok, melyek szintén módosíthatják valamelyest az alapjául szolgáló, akár a hívő létből, akár a sajátos állapotból származó jogokat és kötelezettségeket. Példaként hozzuk a bizonyos egyházi hivatallal járó helybenlakási kötelezettséget. Ez tovább szorítja a klerikusi állapotból folyó ugyanilyen kötelezettséget, ami maga is szigorítást tartalmaz az összes hívő tartózkodási jogához képest. A klerikusok és a szerzetesek, épp életre szólóan vállalt állapotukból és a vele járó küldetésből adódóan, nem változtathatják tetszésük szerint tartózkodási helyüket. A tetszés szerinti lakóhely-változtatás szolgálatuk kárára lenne. Egy plébános nem ütheti fel sátorát tetszése szerint egy másik plébános, vagy ordinárius területén, mondván, hogy a Lélek indítására cselekedett így. Vagy csak elöljárói engedéllyel, amennyiben ő meggyőződött az ilyen áttelepülés isteni indíttatásáról. Ezek a sajátos egyházi állapottal járó kötelezettségek és jogok kifejezik és védik az adott állapotot, melyeknek többnyire valamely szentség képezi a teológiai alapját. így az összes hívő kötelességei és jogai a keresztségből és bérmálás szentségéből forrásoznak, míg a klerikusokéi a felvett egyházi rend szentségéből, így ezek tételes isteni jogon léteznek.47 Sőt, az egyes állapotokkal járó jogok és kötelezettségek közé az illetékes egyházi hatóság tételes egyházi jogon egyéb előírásokat is illeszthet. Gondoljunk csak a klerikusok, szerzetesek ruházatára, vagy tiltott tevékenységükre vonatkozó szabályokra. 46 Röviden felsoroljuk ezeket a jogokat és kötelezettségeket. 1. Az egyházzal való közösség megőrzésének kötelessége, 2. A személyes és közösségi megszentelődés joga és kötelezettsége; 3. A missziós küldetés joga és kötelezettsége; 4. Engedelmesség a szent szolgálattevőknek; 5. társuláshoz való jog; 6. Az apostoli kezdeményezés joga; 7. A keresztény neveléshez való jog; 8. A megfelelő kutatási és véleményközlési szabadságjoga; 9. Az életállapot szabad megválasztásának joga és kötelessége; 10. Jog a jó hírnévhez és az intimszféra védelméhez; 1 1. Jog a hívőt megillető jogok egyházi fórumokon való érvényesítésére; Í2. az egyház szükségleteihez való hozzájárulás, a társadalmi igazságosság előmozdításának és a szegények támogatásának kötelezettsége, és 13. az egyházi közérdek és más krisztushívők jogainak, illetve a saját kötelezettségek tiszteletben tartási kötelezettsége. Vö. Chiappetta, L., II Codice di Diritto Canonico. Commentogiuridico-pastorale Roma 1996, 305. Bár a szent renddel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez természetjogi alappal is rendelkezik, mivel az emberi közösségnek szükségképp kell vezetőjének lennie. 156
