Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A IV. Lateráni Zsinat (1215) határozatainak jelentősége teológiai, jogi és történeti szempontból
■ SZUROMI SZABOLCS ANZELM AIV. Lateráni Zsinat (1215) határozatainak jelentősége... Az egyháztörténelem tizenkettedik egyetemes zsinatának jelentőségét leginkább a gregoriánus időszak, illetve a trentói egyházjog korszakának összehasonlításában tudjuk értékelni. A gregoriánus reformok gyakorlatba való átültetésében a pápa legátusainak jelenlétében tartott regionális zsinatok és a reform szellemét tükröző joggyűjtemények töltöttek be döntő szerepet.100 A XI-XII. század zsinati, és különösen pápai jogalkotása minden téren megteremtette az alapot az egyház szabadságának biztosítására és az egyházfegyelem megújítására.101 Ezt III. Ince pápa következetesen érvényre juttatta a IV. Lateráni Zsinaton.102 A reformok megvalósításában továbbra is fontosak a legátusi zsinatok. Ezek területi szinten mozdították elő az egyetemes zsinat törekvéseinek végrehajtását. Tegyük hozzá, hogy majd a Trentói Zsinat (1545-1563) lesz az, amely a legteljesebb módon használja fel a részleges zsinatoknak az egyetemes jog recepciójában betöltött szerepét.103 A területi zsinatok mellett a IV. Lateráni Zsinat után meghatározó feladat jutott a székesegyházi iskoláknak, különösképpen pedig a virágzásnak indult egyetemi oktatásnak.104 A IV. Lateráni Zsinat megerősítette a III. Lateráni Zsinat 18. kánonjának intézkedését a székesegyházi iskolák támogatásáról,105 amelyeknek fenntartása a megyéspüspökökre hárult. A zsinat hangsúlyozta a metropolitai székhelyeken történő teológiai oktatás jelentőségét. Az egyetemek kánonjogi fakultásain az oktatók a képzés folyamán a legújabb zsinati határozatokkal és pápai dekretális levelekkel egészítették ki a tananyagot. így ezeknek a legújabb rendelkezéseknek a hatása meglehetősen hamar jelentkezhetett a gyakorlatban, mind a székesegyházi oktatásban, mind pedig az egyházi bíráskodásban az egyetemekről különböző tudományos fokozattal hazatérők tevékenységének következtében. 100 Erdő P., „Az egyházmegyei zsinat” 20. Szuromi Sz. A., „Az első három esztergomi zsinat” 87-89. Kempp, F., „Die Eingliederung der überdiözesanen Hierarchie in das Papalsystem des Kanon. Rechts von der Gregorianische Reform bis zu Innocenz III” in Archivum historiae Pontificiae 18 (1980) 57—96. 102 Ullmann, W., A Short History, 225—226. Vő. 1563-tól az 1580-as évekig tartó területi zsinati hullám. 104 ° Vő. Szuromi Sz. A., „Megjegyzések a középkori egyetemek létrejöttéhez és az egyetemi oktatás megszületéséhez” in Rokay Z. (ed.), Egység a különbözőségben. A 60 éves Bolberitz Pál köszöntse, Budapest 2002. 207-216. 105 11. kánon. TEOLÓGIA 2006/1-2 95
