Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (II. rész). A monoteizmus Izrael vallástörténetében
RÓZSA HUBA a JHWH az egyetlen Isten (II. rész) - A monoteizmus Izrael vallástörténetében tozott, azaz JHWH és Baál konfliktusa akkor bontakozott ki, amikor Izraelben a Kr. e. 9. században Föniciából átvett a tiruszi Baál tiszteletével JHWH-Baál egyenrengúsága fenyegetést kezdett jelenteni a jahvizmus számára48. A Bír 6 és 7. fejezete reálisan tükrözi ezt az ellentétet. Asera tisztelete mint azonosítható önálló kultusz nem mutatható ki bibliai hagyományban a bírák korában, és szimbóluma nem hozható vonatkozásba valamilyen önálló istenséggel. Asera a fogság előtti korban csupán szimbólum volt, egy oszlop, amely az izraeliták körében elfogadottan JHWH jelképe volt. Amikor Jeremiás próféta az „ég királynőjéről” beszél az nem a szíriai Astartéval vagy a babiloni Istárral azonos. A bibliai hagyomány egybevonja a Kr. e. 2. évezredben tisztelt Asera nevű istenséget az 1. évezred Aserájával, hogy így megteremtsék Asera kultuszát, amikor már egyik sem volt reális49 50. A konvergencia fentebb bemutatott állapota abból a helyzetből magyarázható, hogy a korai Izrael kánaánitákból bontakozott ki, és Izrael belőlük formálódott ki. Ezért az izraeliták és kánaániták kultúrája jelentős mértékben közös volt, és ebben a vallás sem kivétel. Izraelben az istenségek és kultuszuk a vaskoszakban számos szempontból folyamatosságot képviselnek a a bennszülött kánaánita későbronzkori kultúrával és a korabeli városi kultúrával a síkságon és a tengerparton. Él, Baál és Asera szimbóluma jól megvilágítja ezt a folyamatosságot a bírák korában. A királyság korának elsőfelében50 az izraelita állam megjelenésének és a hivatalos nemzeti állami kultusz központi helyzete kialakulásának köszönhető egy nemzeti fő istenség, JHWH, felemelkedése majd ezt követően az izraelita monolatria kibontakozás is. A királyság egyszerre pohtikai és vallási intézmény. A nemzeti istenség tekintélye a királyi dinasztia tekintélyét is erősítette. JHWH és a dávidi dinasztia különleges kapcsolatát szövetségi viszony formájában fejezték ki, amely magába vonta az országot és JHWH népét. A király által ugyanis a nép JHWH áldásában is részesült, és így a Dáviddal létrejött szövetség részese is lett. A szövetség nacionalizálása a nemzeti istenség, JHWH fontosságát is emelte. A nemzeti kultusz innovatív centralizációja Jeruzsálemben a monoteisztikus jahvizmushoz vezető folyamat fontos része, amennyiben az egyetlen nemzeti istenség jelentőségét szorgalmazta. A nemzetközi politika teremtette konfliktusok hatására alakult ki JHWH nemzetek feletti hatalmának elképzelése, amely elvezetett JHWH egyetemes uralmának meggyőződéséhez51. Az elmondottakból látszik, hogy a királyság szerepe kettős volt, egyszerre innovatív és konzervatív. Konzervatív, amennyiben támogatta a más istenségek (pl. Baál, a napkultusz nyelvezete) vallásos szimbolikájának átvételét a JHWH kultuszba, továbbá patronálta vagy legalább is tolerálta a hagyományos vallási szokásokat (pl. az aserák átvétele, a halott kultusz), vagy magát a Baál kultuszt. Mindezek Izrael ősi gyökereihez tartoztak. Talán a próféták egy része is elfogadta kezdetben ezeket a vallási praktikákat. A királyság korában JHWH-nak a Nap-kultuszból vett vonásokat, szemléleti formákat is tulajdonítottak, elsősorban politikai indíttatásból. A solaris kultusz jellegzetességeinek átvitele a királyra és JHWH-ra növelték a királyi dinasztia tekintélyét is. A jelenség elsősorban Júdára, a déli királyságra szorítkozott, de valódi napkultuszról az izraelita vallásban nem beszélhetünk52. 48 Smith, M. S., The Early History of God, 32-43; The Origins of Biblical Monotheism, 135—148. 49 Smith, M. S., The Early History of God, 43—47. 65-101. 50 Smith, M. S., The Early History of God, 47—54. 108-147. 51 Smith, M. S., The Early History of God, 185—189. 52 Smith, M. S., The Origins of Biblical Monotheism, 165-166. 80 TEOLÓGIA 2006/1-2
