Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)

2006 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: A vallásszabadság joga és kötelessége a Katolikus Egyház felfogásában és jogrendjében

A vallásszabadság joga és kötelessége a Katolikus Egyház felfogásában és jogrendjében ■ KUMINETZ GÉZA böztetés. Nem vitás, hogy a vallási közösségek vezetőinek, de tagjainak is hasonló fel­adat az osztályrésze. Úgy véljük a mondottak fényében világos, hogy a helyesen értelmezett vallássza­badságjoga és annak megfelelő gyakorlása, mint az alapjogok alapjoga, biztosítja legin­kább egy valóban emberi és tartós társadalom építését. E jog érvényesítésének elhanya­golása pedig minden más jog elhanyagolásánál jobban aláássa a társadalom egészséges fejlődését és békéjét. E jog védelme és érvényesülésének előmozdítása ugyanakkor min­den másnál jobban előmozdítja más alapjogok harmonikus érvényesülését is. A Katolikus Egyház pedig a legmesszebbmenően tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabadságot, s azért küzd, hogy az emberek valóban felismerhessék a lelkiismeret szavát, s hogy felelős módon dönthessenek világnézetükről, illetve vallási hovatartozá­sukról. Ami pedig a saját jogrendjét illeti, arról megállapíthatjuk, hogy konzekvens mó­don tükrözi tanítását. Kijelenti, hogy olyan valláserkölcsi rend birtokában van Krisztus révén, melynél nincs tökéletesebb, s azért létezik, hogy ezt meghirdesse minden ember­nek, és akik hisznek tanúságtevő szavának, és szabadon Krisztushoz kötik a keresztség ré­vén magukat az Egyházban, azokat el is juttassa ama tökéletességre, amit a katolikus teoló­gia az életszentség szóval fejez ki. És valamiképp ez a Krisztustól kapott missziós parancs értelme: „Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Menjetek tehát, és tegyetek tanítványommá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit paran­csoltam nektek! És íme én veletek vagyok minden nap a világ végéig.” (Mt 28,18-20) TEOLÓGIA 2006/1-2 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom