Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész)
Izajás gyakran használja (az 1—39. fejezetekben ötvenhat alkalommal) a Seregek JHWH-ja nevet29 (1,4; 5,19. 24; 2,12; 3,1. 15; 5,7. 9. 16. 24; 6,3. 5 stb.), amelyet szintén a jeruzsálemi kultikus hagyományból merít (6,3. 5)30. Izajás szóhasználatában azonban nagyobb távlatot kapott és a nemzeti háború eszméjén túl JHWH világfeletti hatalmának kifejezése lett. Izajás a Seregek JHWH-ja nevet több ízben a különböző népek sorsával összefüggésben használja (Asszíria 14,24—27; Arám 17,3; Egyiptom 19,4. 12). A magas trónon ülő és háromszor szentnek mondott Seregek JHWH-jának látomásához kapcsolódik egy további istennév: „Láttam a Királyt, a Seregek JHWH-ját” — mondja a próféta. Izajás mindössze egy alkalommal, itt a látomásban (6,5) nevezi JHWH-t királynak31, de számára a kijelentésnek súlyos mondanivalója van. A szóhasználat eredetét szintén a jeruzsálemi vallási hagyományban kell keresni32. Az ősi izraelita elképzelés ez esetben is a szövetségládával függ össze. Királynak értették JHWH-t, de csak mint vezért, aki övéi előtt vonul a harcba. Izajás látomásának jelenetében azonban alapvetően kitárul a kép: JHWH király, aki égi udvarából mint teremtő a kozmosz fennállását biztosítja, és uralkodik a népek világa és az isteneik felett, vagyis a történelem ura. A történelem tekintetében tehát a Seregek JHWH-ja név és JHWH királyságának eszméje tartalmilag közel állnak egymáshoz. Összefoglalóan elmondható, hogy Izajás JHWH-t Izrael Istenének tekinti, de aláhúzza az egész világ, a népek és isteneik feletti hatalmát. A 7. században Jeremiás szintén polémiát folytat a Baál-tisztelettel, a termékenységi kultuszokkal, az idegen istenekkel szemben. A JHWH és az idegen istenek közötti viszony kérdése Jer 2—6. fejezetekben a Kánaán földjének birtoklásával összefüggésben jelentkezik33. Az idegen istenek kultusza elleni fellépés különösen a 2,1—4,2 fejezetekben, Jeremiás Izrael háza elleni beszédében lép előtérbe. Jeremiás kultikusan motivált vádjai Ozeás hagyományához kapcsolódnak34. JHWH tiszteletének kizárólagossága mellett az 29 Zobel, H. J„ art. TOOS seba’ot, ThWAT VI., (1993) kol. 876-892; - Wagner, T., Gottes Herrschaft, 95-99. A név eredete nem egészen tisztázható, először a Silo szentélyében elhelyezett szövetségládával és az Izraelt szorongató ellenségek elleni küzdelemmel összefüggésben találjuk az Ószövetségben (lSám 1,3. 11; 4,4 vö. 15,2; 17,45; 2Sám 5). Izajás gyakran használja (az 1—39. fejezetekben ötvenhatszor) a Seregek JHWH-ja nevet (1,9. 10; 6,2; 7,8. 26. 27). A háttérben az a meggondolás húzódik meg, hogy JHWH kész harcra kelni népe, Izrael érdekében. Miután a szövetség ládáját Jeruzsálembe vitték, a Seregek JHWH-ja név a jeruzsálemi kultikus nyelv része lett. 31 Ringgren, H.-Seybold, K.-Fabry, H. J., art. maelaek, ThWAT IV. (1984) kol. 926-957, 951-956 (IV/—10); - Wagner, T., Gottes Herrschaft, 99—109. JHWH királyságának eszméje nem a próféta révén került a teológia nyelvébe, Izraelben már korábban is ismert volt. Michajehu ben Jimla igaz próféta szintén magas trónon látja JHWH-t, jobbján és balján akaratának végrehajtására kész mennyei udvartartásától körülvéve (lKir 22,19-23). A zsoltárokban is hangot kap JHWH királyságának gondolata (Zsolt 47; 93; 95; 96; 99 stb.), de az eszmével szemben az Ószövetségben megfigyelhető bizonyos tartózkodás is, elsősorban az istenek királyságáról kialakult pogány kánaánita gondolatvilággal való kapcsolat miatt. Amosz, Ozeás és Mikeás nem nevezi JHWH-t királynak, s csak Jeremiásnál hangzik el először —JHWH király a Sionon (Jer 8,19) - a nép szavait idézve. Michajehu ben Jimla ugyan királyi trónon látja, de nem mondja őt királynak. A földet JHWH ajándékaként kapta Izrael, és annak birtoklása Istenhez való viszonyának függvénye. Isten az atyáknak esküvel ígérte ezt a földet, de azzal a feltétellel, hogy egyedül Izrael Istenét tisztelik ezen a földön. Az idegen istenekhez fordulás hűtlenség JHWH-hoz, s amikor ezek Izrael Istenének versenytársaiként megjelennek, azzal fenyegetik a népet, hogy elveszíti földjét és önálló létezését lásd Herrmann, S„Jeremia. Der Prophet und das Buch, EdF 271 Darmstadt 1990, 192-193. A kutatásban vitatott, hogy a Jer 2,1—4,2 fejezetek jeremiási eredetűek-e, és a próféta korai igehirdetését tartalmazzák, vagy pedig nem Jeremiástól erednek. A kérdés nem dönthető el, de az eredetiség elleni érvek nem olyan nyomatékosak, hogy elvitassuk a jeremiási eredetet. Lásd Wanke, G.,Jeremia. Teilband 1: Jeremia 1,1- 25,14, ZBK AT 20,1, Zürich 1995, 33. RÓZSA HUBA I JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész) 170 TEOLÓGIA 2006/3-4
