Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész)
JHWH az egyetlen Isten - A monoteizmus Izrael vallástörténetében (III. rész) ROZSA HUBA hatók10. Ezek a kijelentések árnyaltak, egymáshoz viszonyítva fokozatok állapíthatók meg abban a módban, ahogyan a JHWH-ba vetett hit kizárólagosságát kimondják, ill. kiteijesztik egészen addig a teoretikus monoteizmus kijelentésig: „Én vagyok JHWH és senki más! Rajtam kívül nincs Isten” (íz 45,5). W. H. Schmidt a kijelentéseknek a következő négy típusát állapítja meg11: 1° Kijelentések, amelyek JHWH kizárólagos, egyetlen embercsoporthoz, Izraelhez való odafordulásáról tanúskodnak; 2° Kijelentések, amelyek az így létrejött viszonyt parancs jelleggel fogalmazzák meg, vagy egy jogi tétel, vagy felszólítás formájában, s végül kiélezve az első parancs általános érvényű megfogalmazásában; 3° Kijelentések, amelyek Isten egységét mondják ki „JHWH egy” (Dt 6,4); 4° mono teisztikus- vagy monoteisztikusan hangzó12 kijelentések. A szövegek értékelésénél nemcsak teológiai jelentéstartalmukat kell figyelembe venni, hanem fontos időbeli elhelyezésük is Izrael vallástörténetének folyamatába. G. Braulik13 *, E. Zenged4 és W. H. Schmidt15 Izrael vallástörténetének ilyen természetű felvázolását dolgozta ki. A kérdés ugyanis az, hogy Izrael monolatrikus JHWH tisztelete mennyiben vezethető vissza a JHWH-tisztelet megjelenésének kezdetéig. A JHWH-ki- jelentések korának meghatározásában általában problémát jelent az is, hogy ma a kutatás általában a bibliai hagyomány késői datálása felé hajlik. 1° Kijelentések, amelyek JHWH kizárólagos, egyetlen embercsoporthoz, Izraelhez való odafordulásáról tanúskodnak. Ezek a kijelentések JHWH és Izrael kapcsolatát alapozzák meg. Az a jellegzetességük, hogy JHWH kizárólagosan, más istenek említése nélkül fordul egy embercsoporthoz, Izraelhez, ugyanakkor Izrael is elkötelezett JHWH-hoz. Ebben a kapcsolatban még nincs polemikus él, azaz más istenek tiszteletének kizárása vagy arra való felszólítás, és az idegen istenek létét sem tagadja. JHWH különleges kapcsolata azonban már megalapozza és magában hordozza a monolatrikus tiszteletre való felszólítás lehetőségét. 10 A bibliai hagyomány JHWH kijelentéseit átfogó nyelvi és irodalomtörténeti elemzését lásd Rechenmacher, H., „Ausser mir gibt es keinen Gott!” Eine sprach- und literarunssenschaftliche Studie zur Ausschliesslichkeitsformel (ATS 49), St. Ottilien 1997, a Deuteronomium JHWH kijelentéseinek elemzését lásd Braulik, G., Das Deuteronomium und die Geburt des Monotheismus, in: Gott, der einzige. Zur Entstehung des Monotheismus in Israel, E. Haag szerk., (QD 104), Freiburg i. B., 1985, 115—159., in: Studien zur Theologie des Deuteronomiums, (SBAB 2), Stuttgart 1988, 257-300., rövidebb összefoglalásban Schmidt, W. H.,,Jahwe und...” Anmerkungen zur sog. Monotheismus Debatte, in: Die Hebräische Bibel und ihre zweifache Nachgeschichte. FS Rolf Rendtorff, E. Blum szerk., Neukirchen—Vluyn 1990, 435—447., 437—441.; art. „Monotheismus: II. Altes Testament”, (TRE) XXIII (1994), 237-248., 238—243.; Erwägungen zur Geschichte der Ausschliesslichkeit des alttestamentlichen Glaubens, in: Congress Volume 1992 (VTS 61), Leiden 1995, 289—314.; „Monotheismus” und Erstes Gebot, ThLZ 122 (1997) 1081—1092.; Alttestamentlicher Glaube, Neukirchen—Vluyn 2004’, 101—110.; - Beck, M., Elia und die Monolat- rie, 11-29. 11 Schmidt, W. H., ,JHWH und...”, 411.; art. „Monotheismus, 243.; Erwägungen, 308. A „monoteisztikusan hangzó” jelzőn W. H. SCHMIDT a Deuteronomium monoteisztikus kijelentéseit érti (Dt 4,35. 37). Ezt az álláspontját azonban nem osztják azok, akik a Dt 4,35. 37-t a teoretikus monoteizmus kijelentésének fogadják el. Lásd Braulik, G. érvelését, aki élesen támadja W. H. Schmidt „monoteisztikusan hangzó” megnevezését, Monotheismus im Deuteronomium. Zu Syntax, Redeform und Gotteserkenntnis in 4,32-40, ZAR 10 (2004) 176/29. lábjegyzet. 13 Braulik, G., art. Monoteismus: III. 1. Altes Testament, LThK 7 (1998) kol. 424-426. Zenger, E., Der Monotheismus Israeb. Entstehung — Profil — Relevanz, in: Ist der Glaube Feind der Freiheit? Die neue Debatte um den Monotheismus, Th. Söding szerk., (QD 196), Freiburg i. Bg. 2003, 9—52. Schmidt, W. H., Erwägungen zur Geschichte der Ausschliesslichkeit des alttestamentlichen Glaubens, in: Congress Volume 1992 (VTS 61), Leiden 1995, 289-314; Alttestamentlicher Glaube, Neukirchen-Vluyn 2004’, 101—110. TEOLÓGIA 2006/3-4 165
