Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után KRANITZ MIHÁLY BEFEJEZÉSÜL A mai magyar teológusnak fontos elsajátítani a sentire cum Ecclesia érzületét. A legegyszerűbb külföldi látogatások alkalmával is beszerezhetjük a legfrissebb teológiai kiadványokat, ápolhatjuk szakmai kapcsolatainkat Rómával és a világegyházzal.132 Az internet világában nem vagyunk rászomlva másra, hogy információt kapjunk az egyházról és a teológia fejlődéséről. A teológus feladata éppen az egyház szolgálata. Az új pápa, XVI. Benedek személye jól mutatja, hogy a teológia és az élet mennyire összetartozik, valamint azt, hogy a tanítás is lelkipásztori feladat, ahogy erről a II. Vatikáni Zsinat is szólt.133 A jövőt illetően nem kell elszomorodnunk, mert a fiatal teológus nemzedéknek van kire támaszkodni. Gál Ferenc, Vanyó, László, Alszeghy Zoltán és mások olyan örökséget hagytak ránk, amellyel élni lehet és kell.134 Természetesen nem szabad megfeledkezni a II. Vatikáni Zsinat előtti magyar teológusokról (Prohászka Ottokár, Schütz Antal, Horváth Sándor) sem, mert a „régit és az újat” egységben kell látni, de a jövő mindenképpen reményteli. 132 A magyar teológusok is könnyen eljuthatnak a német nyelvű dogma- és fundamentál teológiai tanárok kétévenkénti konferenciájára, vagy az Associazione della Teológia Italina szintén kétévenkénti összejövetelére. Léteznek azonban más biblikus, morálteológiai és ökumenikus szervezetek és intézetek, melyekkel szintén érdemes felvenni a kapcsolatot. Optatam totius 18. Fila Béla véleménye például az, hogy „Gál Ferenc a magyar egyház nehéz évtizedeiben dolgozott ki olyan teológiát, amely a magyar egyház életét fenntartotta, a jövő felé vezető utat is megvilágította és előkészítette.” Vö. Gál Ferenc teológiája, in Vigilia (1999/3), 168. Alszeghy Zoltán, 1990-ben egyik utolsó, a teológiáról szóló cikkében írja: „Teológiánknak nem az a szerepe a társadalomban, ami a múltban volt. Történelmi helyzetünkből kifolyóan szavunk nem az oktatás, hanem a párbeszéd”. Vö.: ALSZEGHY, Z., Teológia a mai társadalomban, in Szolgálat (1990/87), 23—29. A hittudományi képzés egyházjogi áttekintését lásd: Erdő, P., Az élő Egyház joga. Tanulmányok a hatályos jog köréből. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete fennállásának 10. évfordulója tiszteletére, SZÍT, Budapest 2006, 315—327. TEOLÓGIA 2006/3-4 149
