Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
KRÁNITZ MIHÁLY A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után sik nagy teológusának Hans Urs von Balthasar (1905—1988) hatása is a magyar teológiára.110 A magyar teológusok 1990-ig is sorra közreadták a nagy nemzetközi hírű teológusok írásainak fordításait. (Congar, Lubac, Newman, Rahner, Balthasar, Chenu, Ratzinger, Teilhard de Chardin). Szabó Ferenc jezsuita gondozásában pedig kis füzetekben jelentek meg ismert filozófusok, teológusok gondolatainak bemutatása és összefoglalása.111 A pápalátogatás évében (1991) választották meg dr. Vanyó Lászlót a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagjává, melyet két quinquenniumon keresztül, tehát tíz éven át betöltött. így biztosítva volt, hogy a zsinatot követő minden évtizedben volt — és Ivancsó István (1953—) görög-katolikus teológus személyében ma is van112 — magyar tagja ennek a nemzetközi teológiai tanácskozásnak, melynek prefektusa 2005. április 19-ig Joseph Ratzinger bíboros volt. Az 1975-ös és 1982-es Teológiai Évkönyvek után hosszú ideig nem jelent meg közös, a magyar teológusok írásait ismertető cikkgyűjtemény. Ennek a helyét azonban az ún. „Ünnepi kötet” (Festschrift) vette át, mely általában a hatvanadik születésnapját ünneplő jubiláns professzort vagy esetleg egy főpásztort köszönt.113 Az elmúlt tizenöt év átrendezte a teológiai főiskolák helyzetét is. Ezek közül sokan az 1992-ben létrejött Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez, illetve annak korábban Hittudományi Akadémiaként ismert,114 most pedig Hittudományi Karként működő teológiai fakultásához affiliálódtak, (Szeged, Veszprém, Eger, és Esztergom teológiai főiskolái). Mások külföldi, római egyetemekhez kapcsolódtak (Győr a Lateráni egyetemhez, Nyíregyháza a Keleti Intézethez, aggregáció: 2006-ban)115. A Sapientia Szerzetesi Főiskola a Sant’ Anselmo római bencés egyetemhez társult. Ezek a változások jó irányba terelték a magyar teológiát is, mivel a teológiai fokozatok kiadásához megfelelő minősítésű oktatókra, struktúrára, könyvtárfejlesztésre volt szükség.116 Egyre több a külföldi neves vendégprofesszor hazánkban is, és előfordul, hogy magyar teológus megy előadni európai vagy más nemzetközi egyetemekre. Néhány esetben előfordul (főleg bencések, ferencesek, jezsuiták közül), hogy tartósan külföldi állami vagy egyházi egyetemeken is 110 Balthasar, H. U. von, Hiszek, JEL, Budapest 1996; Uö., A három nap teológiája, Osiris, Budapest 2000; Uő., Számvetés, Sík Sándor Kiadó, Budapest 2004; Uő., A dicsőségfelfénylése. Teológiai esztétika, I., II./1—2, Sík Sándor Kiadó, Budapest 2004—2005; Uő., Mit szabad remélnünk, Sík Sándor Kiadó, Budapest 2006. Kiemelkedő jelentőségű volt a nemzetközi előadókkal (Msgr. Peter Henrid, Jan-Heiner Tück-Karl Wallner) megtartott Balthasar Konferencia 2006. február 23—24-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Vö. A „Mai írók és gondolkodók" sorozatban: Mauriac önmagáról (1987); Marcel önmagáról (1988); Hans Urs von Balthasar (1989); F. Varilion önmagáról (1990); R. Schneider önmagáról (1994); Emmanuel önmagáról (1995). Ivancsó, I., Görögkatolikus liturgikus kislexikon, Nyíregyháza, Szent Atanáz Hittudományi Főiskola 2001; Uő., Szentháromság, Örökségünk, Nyíregyháza 2002. Vö. Egység a különbözőségben. A 60 éves Bolberitz Pál köszöntése. SZÍT Budapest 2002; Az atyák dicsérete. A 60 éves Vanyó László köszöntése, SZÍT, Budapest 2002; A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése, Új Ember, Budapest 2003; In virtute Spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros emlékére, SZÍT, Budapest 2003; Az Ige szolgálatában. A 60 éves Tarjányi Béla köszöntése. SZÍT, Budapest 2003; A szent atyák nyomdokait követve. In memoriam Vanyó László, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, Miskolc 2003; „Akik az igazságra oktattak sokakat...” A 65 éves Rózsa Huba köszöntése. SZÍT, Budapest, 2005; Parare viam Domino. Commemorative Studies on the occasion of Rt. Rev. Polikárp F. Zakar OCist’s 15"' Birthday, SZIT, Budapest 2005. A magyar teológia személyi és anyagi feltételeit kíséri végig a Hittudományi Kar története 1635-1999 c. összeállítás (szerk. Török József-Legeza László), Mikes Kiadó, Budapest 1999. Az Athanasiana a Szent Athanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola 1995-től megjelenő saját folyóirata. Ennek a fejlődésnek egyik szép példája a nyíregyházi teológiai főiskola új épületének és könyvtárának átadása 2003-ban. 146 TEOLÓGIA 2006/3-4
