Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A Canones apostolici mint a keleti és nyugati egyházak közös jogforrása
Teológia 2005. 3-4. szám SZUROMI SZABOLCS ANZELM O.PRAEM. A Canones apostoliéi mint a keleti és nyugati egyházak közös jogforrása* Bevezetés Az 'Apostoli kánonokvagy más néven 85 apostoli kánon a IV. század végén keletkezett alapvető egyházfegyelmi gyűjtemény.1 A benne található rendelkezések rövid, definitiv formában tartalmazzák a legfontosabb egyházi jogintézményekre vonatkozó alapvető normákat, különös tekintettel a szentségekre, a klerikusokra, a püspökszentelésre és a zsinatok összehívásának szabályaira. Anyaga nagy valószínűség szerint a szintén IV. századi Constitutiones apostolicaeből, illetve IV. századi zsinati rendelkezésekből került összeállításra. Az apostoli kánonok eredeti szövege görög, amelyből ötvenet Dionysius Exiguus ültetett át latin nyelvre. Ez a pszeudo-apostoli gyűjtemény kiemelkedő hatást gyakorolt mind a keleti, mind a nyugati egyházfegyelemre, és így a latinra lefordított kánonok lényegi, alapját képezték az egyetemes házfegyelemnek. 1. A GYŰJTEMÉNY TARTALMA A Canones apostoliéi kánonjai kitérnek a püspökök szentelésére, amelyet e norma szerint legalább kettő vagy három püspök végez; de a pap, a diakónus és más klerikus szentelésére is, melyek a püspök sajátos feladatai közé tartoznak. Beszélnek a liturgikus eszközökről és szerekről.* 1 2 Hangsúlyozzák, hogy a püspök és a papok nem élhetnek együtt a másik nemhez tartozó személyekkel. Aki keresztsége után másodszor nősült, vagy concubinát tart, nem engedhető püspöki, papi, diakónusi, sem más szent szolgálat gyakorlására.3 A magát kasztráló személy nem nyerheti el a klerikusi státuszt,4 illetve ha már elnyerte volna, el kell bocsátani.5 Nemcsak a püspöknek és a Elhangzott a Magyar Patrisztikai Társaság Kelet és Nyugat: egység és sokféleség a korai egyházban címmel az ókori kereszténységről rendezett III. tudományos konferenciáján (Kecskemét 2003. június 26-29.). 1 A gyűjteményről vő. ERDŐ P., Az egyházjog fonásai. Történeti bevezetés (Bibliotheca Instituti Postgraduales Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/1), Budapest 1998, 28-30. GAUDEMET, ]., Les sources du droit de l'Église en Occident du Ue siecle, Paris 1985, 24-25. Kiadása: METZGER, M. (ed.), Les constitutions apostoliques III (Sources chrétiennes 336), Paris 1987, 274-309. 2 C.4. 3 C. 17. 4 C. 22. 165
