Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)
Istenről, illetve JHWH-ról.19 Az Ószövetség és Szíria-Palesztina vallási világának20 egybevetése például kimutatta, hogy JHWH bibliai ábrázolásában a kánaánia hitvilág számos eleme megtalálható, amelyek a panteon élén trónoló istenkirályon Él-nek, de ezen túlmenően Baálnak, a viharistennek és a termékenység adományozójának vonásaihoz tartoznak, (pl. Zsolt 24 és 29) .21 Ezért egyre inkább elfogadott a kutatók között, hogy Izrael vallási szimbólumrendszere nemcsak szoros összefüggésben áll Szíria- Palesztina vallástörténeti adottságaival, hanem ennek csak lokális megjelenési formája.22 Ezért a késő bronzkori és vaskorszaki Szíria-Palesztina vallástörténeti adottságai nagy jelentőségűek, mert keretfeltételeket és struktúrát nyújtanak Izrael vallási szimbólumrendszere számára. Mindez azt jelenti, hogy Izrael és a környező világ vallása között nagyobb a közelség mint eddig gondolták, és a kánaánita hatás felmérése újra értékelésre indítja kutatást Izrael monoteizmusának kérdésében. Az archeológia eredményei szintén betekintést engednek az izraelita vallásgyakorlat hétköznapjaiba és arra látszanak utalni, hogy az izraelita kultuszban JHWH mellett más istenségeket is tiszteltek. Vagyis kánaánita jelenlét sokkal erőteljesebb mint azt eddig gondolták, ellentmond egy szigorú monolatrikus tisztelet feltételezésének. Míg a bibliai szövegek Baál és a női istenségek, Astarte, Anat és Asera kultuszát hevesen támadják, addig az újabb archeológiái leletek úgy tűnik, hogy JHWH és Asera összetartozását, sőt együttműködését tanúsítják. A kutatók körében nagy vihart kavart Kuntillet 'Agrud és Khirbet el Qom-ban feltárt felirat a Kr. e. 8. századi Júdából egyszerre említi JHWH-t és Aserát a következő formában: „Megáldalak benneteket a szamáriai (?) JHWH és az ő Aserája által" vagy „Áldott Urijahu JHWH által - aki megmentette őt szorongattatásaiból Aserája által".23 A szöveg alapján JHWH-t nem egye19 Lásd pl. Niehr, H., Der höchste Gött. Alttestamentlicher JHWH-Glaube im Kontext syrisch-kanaanäischer Religion des 1. Jahrtausends v. Chr, BZAW190, Berlin-New York 1990. 20 Szíria-Palesztina vallási világának bemutatását lásd Niehr, H., Religionen in Israels Umwelt. Einführung in die nordwestsemitischen Religionen (NEB Ergänzungsband 5 zum AT.), Würzburg 1998. 21 Ebből a szempontból lásd pl. JANOWSKI, B., - JHWH und der Sonnengott. Aspekte der Solarisierung JHWHs in vorexilischer Zeit, in: Die rettende Gerechtigkeit. Beiträge zur theologie des Alten Testaments 2, Neukirchen-Vluyn 1999, 192-219.; vagy érdemes megnézni LANG, B., Jahwe der biblische Gott. Ein Porträt, München 2002 című munkáját, amelyben a szerző bemutatja JHWH bibliai ábrázolásának hátterében az ókori Közel-Kelet vallási szimbólumrendszerét. 22 Lásd Coogan, M. D., Canaanite Origins and Lineage: Reflections on the Religion of Ancient Israel, in: Ancient Israelite Religion, Essays in Honor of F. M. Cross, P. D. Miller Jr. - P. D. Hanson - S. D. McBridge, szerk., Ancient Israelite Religion. Philadelphia 1987, 115-124. old. M. D. Coogan még tovább megy, amikor értekezésében az izraelita vallást a kánaánita vallás egy alfajaként határozza meg ..it is essential to consider biblical religion as a subset of Israelite religion and Israelite religion as a subset of Canaanite Religion" (115. old.). 23 BRAULIK, G., Die Ablehnung der Göttin Aschera in Israel, in: Der eine Gott und die Göttin, M. Th. Wacker / E. Zenger, szerk., (QD 135), Freiburg i. Bg. 1991,106-136. old.; - ZEEV MESHEL, Two Aspects in the Excavation of Kuntillet 'Agrud, in: Ein Gott allein, W. Dietrich - M. A. Klopfenstein, szerk., (OBO 139), Göttingen 1993, 99-104. old.; - HADLEY, J. M.: Yahweh and „His Aserah": Archeological and Textual Evidence for the Cult of the Goddess, in: Ein Gott allein, W. Dietrich - Μ. Α. Klopfenstein, szerk., (OBO 139), Göttingen 1993, 235-268. old. A cikk bőséges irodalomjegyzéket tartalmaz a két felirattal kapcsolatos publikációkról; Az Astarte kultuszról bibliai és Biblián kívüli források alapján az eddig megjelent legátfogóbb monográfia: FREVEL, CH.: Aschera und der Auschliesslichkeitsanpruch YHWHs I-IL, (BBB 94/1-2), Weinheim 1995, a két felirat elemzését lásd II. 854-912. old.; - Day, J., Yahweh and the Gods and Geddesses of Canaan, (JSOT'S 265), Sheffield 2000; - HADLEY, J. M., The Cult of Ashera in Ancient Israel and Judah. Evidence for a Hebrew Goddess, Cambridge 2000; - BECKING, B., szerk., Only On God? Monotheism in Ancient Israel and the Veneration of the Goddess Ashera, Sheffield 2001; - KEEL, O. - UEHLINGER, C., Göttinen, Götter und Gottessymbole. 146
