Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Luxemburgi Zsigmond teológiai "kompetenciája"
Komolyabb gondokat okozott, és nehézségeket idézett elő Wicliff egyháztana, amelyet mindenekelőtt a De ecclesiaban, De ecclesiastici Dominioban és a De civili Dominio- ban fejt ki. Ezek hátterében a kor egyházi viszonyai és Wicliff személyes, javadalmával kapcsolatos sérelmei állnak.32 A legkihívóbb Wicliff azon állítása, hogy a világi hatalom világi kérdésekben az egyház fölött áll,33 valamint hogy a halálos bűn következtében megszűnik minden egyházi és világi tekintély.34 Ezzel Wicliff felhívta magára a pápa figyelmét, aki 1377. május 22-én három bullával elítélte Wicliff 18 tételét, s az angol püspököktől kivizsgálást követelt azt illetőleg, vajon tényleg állította-e ezeket?35 Az a tétel, amelyet a Konstanzi Zsinat, mint Wicliff 27. tételét így fogalmazott meg: „Omnia de necessitate absoluta eveniunt" (DS 1177), s amelyet Luther is ebben a formában idéz, Isten mindentudásának és mindenhatóságának tételéből származik, s Wicliff a Brandwardinnal folytatott vita során fogalmazta meg, akivel ebben a pontban egyetért.36 Wicliff tanítását több ízben elítélte az angol király és a katolikus tanítóhivatal: 1388- ban a parlament elrendelte írásainak elkobzását; 1395-ben III. Richárd elrendelte a Trialógus felülvizsgálatát, s abból 18 pontot elítélt; 1407-ben a canterbury érsek elrendelte Wicliff összes műveinek felülvizsgálatát, s 267 tétel ellen emelt kifogást; 1411-ben elrendelte, hogy Wicliff írásai közül csak azokat szabad olvasni, amelyeket egy bizottság előzőleg átvizsgált és jóváhagyott; 1410.ben Carfaxban és 1411-ben Londonban elégették Wicliff könyveit. A kontinensen 1403-ban Prágában elítélték 45 tételét. 1412-ben a XXIII. János pápa által összehívott Római Zsinat megtiltotta Wicliff könyveinek olvasását és birtoklását, s ezeket a Lateráni Zsinaton 1413-ban elégették. - Végül a Konstanzi Zsinat 1415-ben ismét elvetette a Prágában (és időközben Párizsban is) elítélt 45 tételt.37 Hogyan jutottak el Wicliff művei Csehországba? A legkorábbi kapcsolatot Anglia és Csehország között II. Richárd angol király és Anna cseh hercegnő (IV. Károly császár, Csehország második luxemburgi királya, és a császár negyedik feleségének, po- merániai Erzsébetnek leánya, IV. Vencel nővére) 1382-ben kötött házasságára szokás visszavezetni. Ezzel elindult a „kultúrkapcsolat" a két ország között, s különösen az Oxfordban tanuló csehországi diákok járultak hozzá Wicliff könyveinek Csehországban történő elterjedéséhez.38 Húsz maga ismerte Wicliff egyik-másik művét, főként a filozófiai tartalmúakat. A könyvészet megállapította annak idején, hogy Wicliff Stockholmban található filozófiai értekezéseit maga Húsz másolta 1398-ban.39 A Konstanzi Zsinaton bevallotta, hogy látta Wicliff egyik-másik filozófiai művét, amelyek nagyon tetszettek neki, s kifejezte kívánságát, bárcsak ugyanott lenne a lelke, ahol Wicliffé.40 32 Uo. 418. 33 Uo. 421. 34 Uo. 35 Uo. 419. 36 Vö. LECHLER I, 506 köv. 37 TRE 423. 38 Vö. LECHLER 2,110 köv. 39 Uo. 135. 40 HÚSZ Ι,ΧΙΙΙ r. 126
