Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: Ige és szentség Karl Rahner teológiájában
Teológia 2005. 3-4. szám DOLHAI LAJOS Ige és szentség Karl Rahner teológiájában K. Rahner írásai között bőségben vannak szentségtani1 jellegű tanulmányok is.1 2 A huszadik század második felének nagy jezsuita teológusa írásaival segíteni akarta a hagyományos szentségtan megújítását. Elégtelennek tartotta a szentségi jel neosko- lasztikus meghatározását, amely szinte változatlan formában képviselte Aquinói Szent Tamás szentségtanát.3 Alkalomszerűen kifejtette a nehezen érthető szentségtani kérdések (búcsú teológiája, a valóságos jelenlét kérdése, stb.) teológiáját. Különösen is sokat foglalkozott az opus operatum és opus operantis viszonyának kérdésével, hogy visszautasítsa a mágikus szentségfelfogás protestáns vádját.4 Tanulmánya a bűnbánat szentségének történetéről napjainkban is kikerülhetetlen alapvető munkának számít (Schriften IX). Még utolsó éveiben is foglalkozott szentségtani kérdésekkel.5 Többen is állítják, hogy Rahner életműve jelentős és meghatározó a megújuló katolikus szentségtan szempontjából.6 Lambert Leijssen szerint7 K. Rahner három szempontból hozott lényegesen újat a katolikus szentségtanban: 1. a szentségek ekkleziológiai vonatkozásának kifejtése, amit a II. Vatikáni Zsinat8 teljes mértékben magáévá tett (LG 11); 2. a szentségekről mint reálszimbólumokról beszél, s ezáltal segíti a szentségi jelek lényegének jobb megértését; 3. az ige és a szentség kapcsolatának meghatározása, ami ökumenikus szempontból is jelentős kérdés. Rahner szerint ez „olyan téma, ami igazán fontos, s az elmúlt évtizedekben a katolikus teológiában mégis teljesen figyelmen kívül hagytuk".9 A következőkben ezt a harmadik témát kívánjuk kifejteni 3 lépésben. Rahner sajátos, új meglátását három idevonatkozó művében tanulmányozhatjuk: a legjelentősebb a Schriften zur Theologie 4. kötetében a Wort und Eucharistie c. tanul1 Említésre méltó, hogy Rahner doktori dolgozata is ekkleziológiai-szentségtani jellegű témával foglalkozik: E latere Christi: Der Ursprung der Kirche als zioeiter Eva aus der Seite Christi des Zweiten Adam. Eine Untersuchung über den typologischen Sinn von Johannes 19,34, Innsbruck 1936. 2 A szentségtani tanulmányok bibliográfiája megtalálható, in: RAHNER, K., Sämtliche Werke. Bd. 18: Leiblichkeit der Gnade: Schriften zur Sakramentenlehre (szerk.: W. Knoch - T. Trappe), Herder, Freiburg 2003. 3 Einleitende Bemerkungen zur allgemeinen Sakramentenlehre bei Thomas von Aquin, in: Schriften X., 392-404. 4 Überlegungen zum personalen Vollzug des sakramentalen Geschehens, in: Schriften, X, 1972,405-429. 5 Vö. Fragen der Sakramententhelogie, in: Schriften, 16. köt., 1984, 398-405. 6 BOZZOLO, A., La teológia sacramentaria dopo Rahner, LAS Roma (Bibi, di Scienze Religiose, 151), 1999. 7 LEIJSSEN, L., La contribution de K. Rahner au renouvcllement de la sacramentaire, in: QL 75 (1994) 84-102. 8 Vö. SZUROMI, SZ., K. Rahner szerepe a Lumen Gentium megszületésében, in: Vigilia, 69 (2004/11) 827-832. 9 Wort und Eucharistie, 315. 111
