Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Kocsis Imre: Isten kegyelme és a Szentlélek Pál apostol megigazulástanában
Krisztus megváltó halála, illetve a benne való szentségi részesedés ettől a gyengének bizonyuló és a bűnnek alávetett törtvénytől is megszabadít, hogy „a Lélek újdonságában szolgáljunk, ne a betű elavult módján" (Róm 7,6). A törvényt felváltó kegyelem tehát nem más, mint a hívőt belsőleg megújító és Isten szolgálatára képesítő Szentlélek. Ám a 8. fejezetből kiderül, hogy a Lélek újdonsága nem teljes törvénynélküliséget jelent, sokkal inkább azt, hogy Lélek tölti be a törvény szerepét.20 Erre vonatkozik a Róm 8,2-ben olvasható „élet Lelkének törvénye" kifejezés, amelynek megértéséhez figyelembe vehetjük Jeremiás és Ezekiel fentebb említett jövendöléseit.21 Jeremiás szerint az „új szövetség" lényege az lesz, hogy Isten az ember szívébe írja majd törvényét (Jer 31,33). Ezekiel pedig új lelket ígér: Isten a saját Lelkét helyezi az emberbe, s így teszi őt alkalmassá arra, hogy parancsai szerint éljen (Ez 36,26-27). A szívbe írt törvény, illetve az ember bensejében lakó Lélek szorosan összefüggenek. Isten a Lelkének adományozásával írja a törvényt a szívbe. A Lélek, aki lakást vesz a megkereszteltben, áthatja a szívet mint akarati és döntési központot, és Isten akaratának megfelelő életmódra hangolja az embert, sőt ehhez a szükséges segítséget is megadja. Éppen ezáltal tudja elérni azt, amire a törvény önmagában nem volt képes: életet ad (vö. 2Kor 3,6). Figyelemre méltó, hogy a Róm 8,4 szerint Krisztus megváltásának célja, hogy a „törvény rendelése beteljesedjék bennünk, akik nem test szerint, hanem Lélek szerint élünk". Érdekes, hogy Pál itt „rendelkezés"-ről és nem rendelkezésekről beszél. Ennek oka az lehet, hogy az apostol számára a törvény egy parancsban, a szeretet parancsában összefoglalható (vö. Gál 5,14; Róm 13,8-9). Arra is felfigyelhetünk, hogy a „beteljesedni" ige szenvedő alakban áll (TTXipojGfj = beteljesedjék), amely Istenre utaló szenvedő szerkezetként (passivum divinum) értelmezendő. Ebből következik, hogy a törvény rendelkezésének, vagyis a szeretetnek megvalósítását Isten teszi lehetővé számunkra a Szentlélek által (természetesen szabadságunk teljes tiszteletben tartásával). A szeretet parancsába „sűrített" törvény tehát a Lélek által éri el célját. ÖSSZEGZÉS Pál kegyelemről szóló tanítása több ponton is - főleg az emberi lét gyökeréig hatoló bűn mibenlétét, a kegyelem ingyenességét, valamint Isten Lelkének hatékony közvetítő szerepét illetően - összhangban áll a prófétai igehirdetéssel és a qumráni közösség felfogásával. Persze a különbség is szembetűnő. Ez már Pál egyetemes szemléletében is megmutatkozik: abban, hogy az ő teológiájában a belső megújulást eredményező megigazulás nemcsak a választott népre vonatkozik (mint Jeremiásnál és Ezekielnél), s főleg nem egy szent maradékra Izraelen belül (mint Qumránban), hanem mindenkire, bármiféle megkülönböztetés nélkül. Ám a páli megigazulástan legfőbb sajátossága a Krisztus-központúság. A bűnös igazzá válását lehetővé tevő kegye20 A Róm 7 és 8 közötti szoros kapcsolat bővebb ismertetését nyújtja: L. DE LORENZI (szerk.), The Law of the Spirit in Rom 7 and 8, Rome 1976. A Róm 8 elemzéséhez a kommentárokon kívül vö. KOCSIS, „Isten elküldte", 140-164. 21 Vö. S. LYONNET, Études sur l'építre aux Romains, Roma 1990, 231-241. A szóban forgó kifejezés másfajta értelmezéséhez vö. E. LOHSE, Exegetische Anmerkungen zu Rom 8,2, in: Neues Testament und christliche Existenz (FS. H. Braun), Tübingen 1973,279-287. 154
