Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről

sürgető feladat a kinyilatkoztatás kritikája az ész részéről.28 Ennél sürgetőbb már csak annak bizonyítása volt, hogy egyedül a keresztény kinyilatkoztatás képes feltárni az emberiség egésze számára az emberek morális kötelezettségét. Az ún. „természeti törvényt" soha senki nem bizonyította a maga teljes valóságában. Locke elméletének lényege, hogy megmutassa, az embernek elegendő oka van arra, hogy úgy éljen, amint azt a kereszténység tanítja, nem pedig hogy hogyan kell élni.29

5. A VELÜNK SZÜLETETT ELVEKTŐL FÜGGETLEN ETIKAI ÉRVELÉS

Locke szerint az erkölcsi magatartás normái nem velünk született törvények, hanem a tapasztalatból származnak. Ez pedig: a kellemes, a természeti törvény és a közvélemény. Nem létezik a társadalmi normáktól független erkölcs, mondja Locke társadalmi-politikai tapasztalatai alapján.30 Cselekedeteinket mindig az abszolút érték követelményének és a konkrét lehetőségek ésszerű összeegyeztetésének kell irányítania.

Az erkölcsi ideák és a valóság között (értékek és tények) nincs szakadék, mivel az erkölcsi ideák maguk jelentik a valóságot, amelyről beszélünk. így az etikai érvek bizonyíthatók. Mivel azonban az etikai ideáknak nincs érzékek által szolgáltatott, kézzelfogható mércéje, az erkölcsi ideák sok zavart is előidézhetnek.31

Az erkölcstan éppen úgy bizonyítható, mint a matematika. Azon dolgok pontos és valóságos lényege, amelyeket az erkölcsi szavak fednek, tökéletesen megismerhető. Ha valaki az erkölcstan felé ugyanolyan pártatlansággal fordul, mint más tudományok felé, el fogja fogadni annak bizonyíthatóságát. Azokat a „hátrányokat", amelyek abból a körülményből származnak, hogy nincsenek érzékelhető jegyeink, amelyekkel az erkölcsi ideákat rögzíthetnénk, jórészt azzal orvosolhatjuk, hogy meghatározásokkal rögzítjük őket.31 Tehát sok függ a szavak, meghatározások helyes használatától. Ezzel kapcsolatban érdemes meghallgatni, mit mond Locke a filozófia nyelvéről.

6. A FILOZÓFIA NYELVE

Volt alkalmunk megismerni Locke álláspontját a retorikával kapcsolatban. Szerinte sok tévedés a beszédbeli finomkodásból, valamint a szavak helytelen használatából és alkalmazásából származik. Ezt azonban gyógyítani lehet. Ahogyan a kereskedőknek, szerelmeseknek, szakácsoknak és szabóknak megvan a maguk szótára, amellyel rövid úton elintézik mindennapi ügyeiket, úgy a filozófusoknak is hasonlóképpen kellene eljárniuk, ha törődnének a megértéssel és a maguk világos megértetésével.32 Locke az alábbi „gyógyszereket" ajánlja a helytelen szóhasználat gyógyítására:

28 Vö. DUNN, 102.

29 Vö. DUNN, 103.

30 Vö. Értekezés, 1,349.

31 Vö. uo. 11,166.

32 Vö. uo. 11,125.

169