Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Egy orvos az etikáról, Istenről és a vallási türelemről
megindokolni miért egyesül hol ezzel, hol azzal a testtel. Önmagunk azonosságának tudatára önmagunk érzékei, gondolkodása, akarata, cselekedetei által jutunk.15 A személy azonossága a „személy"-bői, mint jogi kifejezésből származik, amely cselekvő alanyokra alkalmazható. A személy a maga jelenlegi létéből az elmúltra csupán a tudat révén terjed ki, ezzel válik érdekeltté és felelősségre vonhatóvá.16 Mivel sem velünk született ideáink nincsenek, sem a szubsztancia ideájának nincs létjogosultsága, az ideáknak mint a megismerés elemeinek a tapasztalatból kell származniuk, mégpedig észrevevés útján. Bármilyen idea legyen az elmében, az vagy jelenlegi, tényleges észrevevés, vagy volt tényleges észrevevés, és úgy létezik az elmében, hogy emlékezéssel újból tényleges észrevevéssé tehető. Ez Locke híres „tabula rasa" tétele: „Tegyük fel tehát, hogy az elme, ahogy mondjuk, fehér lap, amelyre semmi sincs írva, ideák nélkül való. Hogyan telik meg?... Erre egyetlen szóval felelek: tapasztalásból; ezen alapul minden tudásunk; és végeredményben ebből ered."17 Az ideákhoz absztrakció (elvonatkoztatás) vagy asszociáció (képzettársítás) útján jutunk el. Locke tagadja az ideákon túl és ezektől független „ideák hordozóját", mint önálló szubsztanciát. Az ideák aggregációjának, tömörülésének oka négyféle lehet: azonosság vagy különbség, koegzisztencia, reláció, reális létezés. Ezeken az aggregációkon túl nem létezik még valami, a tapasztalattól független idea.18 Ha nincsenek velünk született ideák, létezik-e Isten ideája mint ilyen? Nos, Locke tagadólagos választ ad ezen kérdésre, s érvül hozza fel a gyermekeket, akik a neveléstől függetlenül nem tudnak Istenről, és a kínaiakat. Az ott tevékenykedő misszionáriusok és maguk a jezsuiták, a kínaiak vagy magasztalói is megegyeznek abban, hogy a tudósok szektájának, amely Kína régi vallását tartja, minden tagja ateista.19 Ha lennének velünk született ideák, azok elsősorban a logikai alapelvek lennének. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermekek előbb tudják, mi az édes és a keserű, mint ahogy az ellentmondás elvéről tudomást szereznének.20 3. Isten és istenérv Locke kitart amellett, hogy abból, hogy nem fogadja el a velünk született ideákat, s így a szubsztanciát sem, nem következik, hogy tagadná Isten létezését, megismerhetőségének és létének bizonyíthatóságát.21 Locke megállapítása, hogy saját létezésünkről intuitív módon, Isten létezéséről bizonyítás útján, egyéb dolgok létezéséről érzékelés révén veszünk tudomást. A tapasztalat győz meg arról, hogy saját létezésünkről intuitív tudásunk van, és hogy tévedhetetlen észrevevésünk van arról, hogy vagyunk. Erről győz meg gondolkodásunk, okoskodásunk, érzékelésünk.22 16 Vö. Értekezés, 1,342. köv. 17 Értekezés, 1,91; a „tabula rasa" az ókorban kedvelt kifejezés. 18 Vö. Értekezés, 1,323. köv. 19 Vö. Értekezés, 1,72. 20 Vö. Értekezés, 1,3. 21 Vö. Értekezés, 11,235. köv. 22 Uo. 167
