Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
anyagiság." (Szerző ford.)52 Vagyis Laskói - Cusanussal egyetértésben - a lélek szellemi természetét annak istenképiségéből vezeti le. Laskói, műve I. kötetének XII. fejezetében hosszan tárgyal arról a kérdésről, hogy vajon a lélek miképpen jön létre, létrejötte mögött anyagi vagy szellemi ok húzódik-e meg? Álláspontja világos: Mivel a lélek szellemi természetű, létesítő oka is szellemi, vagyis az Isten az, aki az „értelmes lelket nap mint nap teremti és az újszülöttek testébe plántálja, ami már az anyaméhben kiformálódott." (Szerző ford.)53 (N. B. Laskói egyébként - kora orvosi és teológiai közmeggyőződésének szellemében - nyitva hagyja a kérdést az egyedi lélek teremtésének konkrét időpontját illetően.) Filozófiailag a lélek szellemi eredetét állítva, újból Cusanust idézi, nevezetesen a „De concordia catholica" című, inkább jogbölcseleti jellegű, híres műve 2. könyvének 19. fejezetét: „A lélek, amennyiben a mozgató és érzékelő (motiva et sensitiva) lelket értjük rajta, az anyag képességéből (de potentia materiae) származik. Ha pedig a lelket az értelmes (rationalis) lélek-rész szerint vizsgáljuk, akkor az Istentől származik." (Szerző ford.)54 Laskói elfogadja Cusanus modernnek tekinthető megkülönböztetését a lélek úgymond „fajtáiról", és ilyen értelemben a test és lélek működési kölcsönhatásban levő egységét hangsúlyozza. Elemzett művünk I. kötetének XIV. fejezetében szerzőnk a lélek halhatatlanságát és romolhatatlanságát hirdeti és más - ókori filozófusok és patrisztikus szerzők - mellé, Cusanust is felsorakoztatja a „De homine" I. kötet 269. oldalán: „Cusanus „Exercitationum" című műve 2. kötetének 5. könyvében sokoldalúan bizonyítja - írja Laskói Csókás - hogy a lélek halhatatlan, amint ezt művének 1. kötetében a „De ludo globi" c. munkája 2. könyvében a 231. fólion is hangoztatja." (Szerző ford.)55 (N. B. Laskói nyilván itt arra a baseli Cusanus-kiadásra utal, melyet forrásként sikerült felhasználnia.) Mint fentebb többször már utaltam arra, hogy Laskói Csókás Péter filozófiai főművének teológiai apologetikus végkövetkeztetése van, pontosabban a tisztítótűz létezését és a szentek közbenjárását tagadja. Művének XVIII. fejeztében e tétel alátámasztására Cusanust is idézi - kiragadva a teljes cusanus-i életmű összefüggéséből - mintha Cusanus az ő teológiai nézetét vallaná. Persze a szövegösszefüggésből kiragadva minden idézetet lehet a magunk módján továbbgondolni, de az már nem biztos, hogy ez megfelel a szövegértelmezés (hermeneutika) szabályainak. Lássuk tehát Cusanus „Exercitationum" c. művének, 8. könyve 19. fejezetéből a kiragadott részt, ahogyan Laskói idézi: „Isten kezében nyugszik az, hogy tökéletes igazságosságot érvényesítsen a földi dolgokban, és az ő kezében van az is, hogy az igazak számára a halál után a nyugalom helyét biztosítsa. Isten keze olyan erő, ami megőrzi és fenntartja az életet, 52 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 8. p. 129. Lib. I. cap. 8. 129. „Si itaque anima ad vivum expressa Archetypi imago est, Deumque egregie refert et repraesentat: Consequitur necessario ut ab omni corporea mole et materia sit remota." 53 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 12. p. 226. „Anima rationalis quotidie a Deo creatur et corporibus et corporibus nascentium in utero iam formatis infunditur." 54 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 12. p. 225. „Cusanus lib. 2. de Concordia Catholic, cap. 19. Anima secundum eius motivam partem considerata, educitur de potentia materiae: secundum autem rationalem eius partem considerata, a Deo est." 55 LASCOVIUS, „De homine", Lib. I. cap., 14. p. 269. „Cusanus Torn. 2. lib. 5. Exercitationum, multis probat animam esse immortalem, quod et Tom. 1. lib. De ludo Globi facit fol. 231." 121
