Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
rű európai humanista műveltséggel rendelkezett. Mint előkelő magyar (erdélyi) családok ifjainak nevelője, eljutott Olaszországba, Baselbe, Németországot is bejárta. „De homine" c. könyve is ott jelent meg, ahol korábban teológiai tanulmányait végezte, Luther városában, Wittenbergben. Itt fölmerülhet a kérdés, hogy egy kálvinista lelkész és teológus előbb a marosvásárhelyi, majd később a fogarasi református iskola tanára és vezetője, miért tanul és publikál az evangélikusok Rómájában? A téma külön tanulmányt igényelne. Itt legyen elég csak annyit megjegyeznem, hogy épp Wittenbergben, s épp a magyar hallgatók között előbb Melanchtonnak, majd a kálvinista irányzatnak számos híve akadt, s úgy tűnik, hogy Laskói Csókás Péter már tanulmányai idején hamarosan csatlakozott a kálvini reformációhoz.22 A másik - figyelemre méltó - érdekesség, hogy Laskói főművének terjedelmes bevezetőjében alapos és teljességre törekvő névsorát ismerteti mindazon magyar hallgatóknak, akik a reformáció kezdetétől a wittenbergi egyetemen végezték felsőbb tanulmányaikat.23 A névsor adatai jelentősen gazdagíthatják a magyar protestáns ifjak XVI. századi nyugat-európai egyetem-járásának szakirodalmát. Mindenesetre maga a tény, hogy szerzőnk fontosnak tartotta bevezetőjében honfitársait ily nagy számban megemlíteni, feltétlenül bizonyítja Laskói hazafiúi érzését, török hódoltságban élő hazájához való hűséges kötődését. Laskói „De homine" c. könyve az emberről szól. Arról az emberről, aki testből és lélekből áll. Mai tudományos szaknyelven úgy is mondhatjuk, hogy műve a teológiai antropológia tárgykörébe tartozó munka, de ennek külső köntöse mögött valójában egy - újból mai terminológiát használva - filozófiai antropológia húzódik meg, ami lépten-nyomon kifelé tekint a külső köntös mögül, különösen a könyv első fejezeteizik. Egyébként a róla szóló magyar nyelvű szakirodalomban bővebb tájékoztatást is kaphatunk személyéről, életútjáról, munkásságáról. Vö. SZINNYEI JÓZSEF, Magyar írók élete és munkái, 7 [1900] 798-800.; Magyar Irodalmi Lexikon 2 [1965] 17 és „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig, Bp., 1972. 319. o. Laskói „De homine c. könyve jelenleg Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár Régi Magyar Könyvtár, OSZK RMK III. 744. jelzet alatt nyilvántartott könyvben (439 oldal, 20 számozatlan folio), továbbá egy-egy példányban föllelhető a MTA könyvtárában, Egerben (címlap) hiányzik, továbbá a debreceni és sárospataki református kollégiumok könyvtárában. Laskói életművét tárgyaló irodalom: ERDÉLYI JÁNOS, A hazai bölcsészet történelméhez, Sárospataki Füzetek 1857/58. 50-63, és TARDY, LUDOVICO, Aspetti della fortuna di Pico nella cultura ungherese. Petrus Monedulatus Lacovius. In: L' opera e il pensiero di Giovanni Pico della Mirandola nella storia dell' umanesimo, Vol. 2. Firenze, 1965. 399-403. (N. B. Tardy Lajos elsőként értekezett Pico della Mirandola recepciójáról Laskai „De homine" c. könyvében.) Korábban még SZILY KÁLMÁN, Elnöki megnyitó beszéd [Laskai Csókás Péter volt a Calepinus szótár magyar részének főmunkatársa], Magyar Nyelv, 1913. 49-57. o. 22 A Wittenbergben tanuló magyar diákok különösen kedvelték Melanchtont, mert ő, megértve a magyarok hiányos német nyelvtudását, nekik külön latin nyelvű előadásokat tartott (amit értettek). Kálvin több híve is megfordult Wittenbergben és hamarosan a magyarok között követőkre talált a kálvini irányzat. Népszerűségének oka valószínűleg az lehetett, hogy a kálvini predesztináció tana segíthetett értelmezni a mohácsi csata (a török győzelem és Magyarország középső részének török megszállása) végzetes következményét Magyarország sorsára vonatkozóan. A lutheri irányzat viszont fokozatosan háttérbe szorult a Habsburg-és német ellenesség elterjedésével, ami a XV. század végén csúcsosodott ki a Bocskai-féle Habsburg-ellenes fölkelés alkalmából. Akkor ugyanis az volt a kérdés, hogy az alattvaló föllázadhat-e törvényes uralkodója, a király ellen, vagy sem? A lutheri irányzat szerint ez nem megengedhető, míg a kálvinisták - az Ószövetség bizonyos textusára hivatkozva - ezt megengedhetőnek tekintették. így a fölkelés „ideológiai" alapja biztosítva látszott. Ettől az időtől kezdve alakult ki Magyar- országon az a vélekedés, hogy a kálvinizmus magyar vallás, a lutheranizmus német vallás, míg a katolikus vallás a Habsburgokhoz való hűség megnyilvánulása. 23 Vö. Laskói, „De homine" c. könyvében, „Epistola dedicatoria" számozatlan oldalai. 111
