Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
Az Olaszországgal fennálló kapcsolatok révén számos magyar humanista nyert képzést, különösen Firenzében, az akkor ott virágzó neoplatonikus szellemiségű akadémián. Ezek közül a legismertebb Janus Pannonius pécsi püspök, aki itáliai tanulmányai során Firenzében ismerkedett meg Baptista Guarino iskolájában Platónnál, Plotinosszal, Plutarkhosszal, akiknek filozófiája hatással volt veretes latin költeményeire. Janus Pannoniust baráti szálak fűzték Marsilius Ficinus-hoz, a neves reneszánsz- kori filozófushoz is14, akit maga Mátyás király hívott meg a szándéka szerint firenzei mintára felállítandó budai akadémiára. Ficinus maga helyett Philippo Valorit küldte Budára, de Mátyás halálával a szép terv is sírba szállt. Már a mohácsi vész után - mintegy „átmenetet" képezve - a katolikus skolasztikus-reneszánsz és a korai protestáns gondolkodók sorából kiemelkedik Dudith András (1533-89) pécsi püspök, aki - jóllehet a tridenti zsinaton ékesszólóan képviselte a magyar katolikus egyházat, nősülése folytán protestánssá lett. Utazásai következtében nagy európai műveltséggel rendelkezett és cicerói stílusban otthonosan mozgott a latin nyelv művelésében. Élete utolsó éveit Boroszlóban (Breslau, Wroclaw) töltötte, ahol Joachim Perionnal lefordította Dionysios Areopagita műveit latinra, úgyszintén latinra fordította Thémistios rétornak a vallásszabadságról szóló beszédét15. A protestantizmus gyors elterjedése hazánkban - a török hódoltság következtében beállt sanyarú viszonyok ellenére - nagy lendületet adott a magyar művelődésnek. Számos magyar ifjú tanult Wittenbergben a XVI. század során.16 Protestáns főurak nyomdákat nyitottak, részleges és teljes Biblia-fordítások jelentek meg, s a kiadványok közül nem hiányozhattak a teológiai vitairatok sem, melyek - a kor szellemének megfelelően - bőségesen sorakoztattak fel érveket a patrisztikus és antik görög római filozófusok műveiből. Tehát még itt is - bár már bizonyos reneszánsz önállósággal - a filozófia csupán a hitvédelmi célt szolgálja. A XVI. században az ellenreformáció is hasonló műfajban lendült támadásba, felsorakoztatva a barokk skolasztika filozófiai-teológiai érveit, de Pázmány latin nyelvű grazi filozófiai előadásai után már magyar nyelven ír és filozofál. Protestáns oldalról nézve a XVII. században ugyanezt teszi - magyar nyelven írva - az Utrechtben tanuló és Gyulafehérvárott, illetve Kolozsváron tartózkodó és tanító Apáczai Csere János, aki kísérletet tesz egy magyar filozófiai nyelv kialakítá14 Vö. Huszti József gondos kutatásai e témával kapcsolatban. 15 Dudith (Dudics?) András (Andreas Duditius Sbardellatus, 1533-1589) korának jelentős latinistája és gré- cistája. Mint ilyen négy antik szerző munkáit elsőként adta ki nyomtatásban. Az 1570-es években gyakran feltűnő üstökösök és sűrű pestisjárványok régi babonák elburjánzását vonták maguk után. Dudith, mint igazi humanista, az ész és a tudomány fegyverével szembeszállt e babonákkal. Ennek ékes bizonyítéka az üstökösökről szóló kis latin nyelvű remekműve (Rövid kommentár az üstökösök jelentőségéről. Bázel, 1579.) 16 Laskói Csókás (Monedulatus) Péter, aki maga is Wittenbergben tanult, az úgyszintén Wittenbergben, 1585-ben megjelent „De homine" c. műve bevezetőjében felsorolja az általa fölkutatott ottani magyar diákok névsorát, természetesen latinizált formában, amint ez a reneszánszkorban az egyetemeken szokásos volt. A könyv ún. „Epistola dedicatoria"-jat (1585), melyben a nevek felsorolása szerepel, Laskoi Sámuel Seelfisch konzulnak ajánlotta (aki nyilván sokat segített a wittenbergi magyar hallgatóknak). Az „Epistola dedicatoria"-t először Kovácsné Dr. Vermes Stefánia fordította magyar nyelvre latin eredetiből, valamint a szövegben szereplő görög nyelvű verses részletek is az ő fordításai, melyeket Virág János filológus segítségével végzett (Kézirat, Bp., 1991). 109