Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
ideológia. A filozófia korábban a teológia szolgálóleánya volt, de az utolsó nagy rendszerező - Hegel után - már csak a szaktudományok vagy ideológiák rabszolganője lehetett. Találóan ír II. János Pál pápa a „Fides et ratio" c. körlevelében - a filozófia és teológia viszonyát taglalva - arról, hogy míg korábban az ész volt a hit ügyvédje, a XXI. században a hitnek kell megvédenie az észt önmagától és ember-ellenes tudományos kalandjaitól, vagyis a hit kell, hogy legyen az ész ügyvédje. E probléma-tisztázó kitérő után röviden be szeretném mutatni, hogy mi magyarok, nem kell, hogy szégyenkezzünk, mivel - mindenkori hátrányos helyzetünk ellenére - lépést igyekeztünk tartani az európai filozófiai gondolkodással. Ámbár középkori forrásaink monográfikus feldolgozásában még sok tennivaló van - a források is hiányosan állnak rendelkezésünkre - mégis Erdélyi János, a magyar filozófia történetét elsőként tárgyaló műve4 forrásértékűnek tekinthető, hiszen még napjaink szerzői is - végső soron - reá hivatkoznak. A filozófiai művelődés alapjait hazánkban is a püspöki, kolostori és káptalani iskolák vetették meg, melyekben a hét szabad művészet tárgyait tanították. Az első tankönyvek külföldről érkeztek. A francia származású Bonipert pécsi püspök, ki Fulbert- tel, a chartresi iskola alapítójával állt levelezésben, Franciaországból kért tankönyveket (1008). Ezen iskolák közül korán hírnévhez jutott a Szent Gellért marosvári püspök által alapított Csanádi iskola, melyet külföldről is sokan látogattak5, ami nem okozott nehézséget, mert az oktatás nyelve latin volt. Szent Gellért műveiből a bibliai három ifjú énekéhez (Dán 3, 57 kk.) fűzött elmélkedése maradt ránk, mely egyszersmind legrégibb filozófiai emlékünk is.6 Jóllehet e munka biblikus-teológiai mű, ami az ún. dialektikusokkal (e kor racionalistái) szemben állást foglal, mégsem veti meg teljesen korának racionalista irányzatait. A teológiai gondolatfűzés folytonosságát megszakító kitérések során árulja el a szerző az újplatonizmussal rokon nézeteit. Az egyházatyák alapos ismerete mellett a szerző a görög és római filozófiában is jártasnak mutatkozik. Ismeretköre a világi tudományok terén nagyjából Sevillai Szent Izidor Etimológiájának a keretei között mozog. Tehát már a XI. században föllelhetők hazánkban az európai filozófiai gondolkodás hatásai. A XII. és XIII. században az Árpádházi uralkodók idején különösen a nálunk is meghonosodott szerzetesrendek kolostori iskoláiban lelhetők fel azok a tudós tanárok, akik magasabb képzettséget szereztek, kezdetben a párizsi, később különösen a bolognai, páduai, bécsi, krakkói egyetemeket látogatván, s soraik között szép számmal világi hallgatók is akadtak a klerikusok mellett. Hazai viszonyainkban a magasabb filozófiai oktatás szempontjából nagyjelentőségűvé vált a XIV. században a nem sokáig működő első magyarországi egyetem Pécsett (a később, Zsigmond király idején alapított óbudai egyetem politikai okokból rövidéletű volt). A pécsi egyetem tanulmányi rendje a bolognai egyetem mintájára készült. A filozófiai oktatás tárgyai között szerepelt Petrus Hispanus Logikája, Aristoteles Organon-ja, metafizikai, fizikai és etikai művei, Boéthius, Nagy Szent Albert és Aquinói Szent Tamás 4 Vö. ERDÉLYI János, A bölcsészet Magyarországon, Budapest, 1885. 5 Elsősorban a környező országokból. Adatok igazolják, hogy a magyar mellett német, cseh, lengyel, sőt franciaországi hallgatói is voltak a marosvári püspöki iskolának. 6 „Deliberatio Gerardi Moresanae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum ad Insingrinum liberalem. Kiadta Batthiányi Ignác erdélyi püspök 1790-ben. A könyv Szent Gellért püspöktársának, In- sigrin-nek, a szabad művészetek tanítójának van ajánlva. 107
