Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Török József: A tizenkettedik század magyar egyháztörténete (Keresztény századok)
Könyvszemle rásról IV Béla uralkodásának idejétől beszélhetünk, azonban már korábbról ismeretesek Párizsban végzett magyar főpapok, például maga Lukács érsek. Itt említ- hetőek a később királyi kancellári méltóságra jutott Adorján klerikus, vagy Adorján és Bethlen prépostok az Esztergomi Káptalanban. Ez az új műveltség nagyban megalapozta azoknak az intézkedéseknek az elfogadását, amelyeknek betartását Róma sürgette. Török professzor avatott ismerője és kutatója a magyarországi középkori liturgiatörténetnek. A liturgia végzése az Egyház megszentelő tevékenységének lényegéhez tartozik, melyhez a történelem folyamán fokozatosan kikristályosodott jel és szimbólumrendszer kötődött. A kor liturgiatörténeti adatainak és sajátosságainak bemutatásával (153-189) a szerző éppen arra a belső többletre mutat rá, amely az egyháztörténelem teológiai jellegű megközelítésének köszönhetően ismerhető csak meg az adott történelmi korszakból. A mű végén, az előző kötetből már ismert alapossággal függelék olvasható, melyben megtaláljuk a XII. század Árpádházi uralkodóinak listáját (198. old.) és családfáját (199. old.), illetve az érsekek és püspökök felsorolását egyházmegyénkénti bontásban (200-204. old.). Alapos forrás és irodalomjegyzékkel (205-214. old.), valamint személy- és helynévmutatóval zárul a munka (217-227). A Keresztény századok című sorozat második kötete minden bizonnyal közelebb viszi az olvasót annak megismeréséhez, hogy miként törekedett az Egyház a minden korban változatlan céljának, a lelkek üdvösségének előmozdítására a XII. századi Magyarországon. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. 104
