Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: A liturgikus szentségtan Szent Ambrus katekézisében
ben a liturgia keretei között történt. Kiemelt téma volt a Miatyánk5, valamint a kereszt- ség ószövetségi előképeinek és szimbólumainak magyarázata. A hitoktatás nem fejeződött be a keresztség kiszolgáltatásával, hanem utána is folytatódott, a szentségekkel kapcsolatos müsztagogikus katekézissel.6 A nyugati egyházban Szent Ambrus (+397) művei az ilyen jellegű (keresztség előtti és utáni) katekézis legismertebb és legszebb példái.7 Az Explanatio symboli, az Apostoli hitvallás rövid kifejtése katekumenek számára a traditio symboli során, azaz amikor a keresztségi felkészülésben a hitvallást tanították. Ambrus megmagyarázza a hitvallás elnevezését és eredetét. Először ő szavalja el, majd megmagyarázza a legfontosabb hittitkokat: a Szentháromságot és a megtestesülést. Ezután következik az együttes szavalás, majd a hitigazságok utáni magyarázatával az egész Credo fokozatos kifejtése. Végül is harmadszor közösen szavalják el az egész hitvallást. Ennek a célja valószínűleg az volt, hogy kívülről megtanulják a hittitkokat. Mert azokat tilos volt leírni vagy elmondani a hitbe be nem avatottaknak (vö. mysterium arcani). Szentségtani szempontból is nagyon jelentős Ambrus két másik kateketikai jellegű írása: a De mysteriis (A misztériumokról) és a De sacramentis (A szentségekről).8 A két mű tulajdonképpen nem más, mint a nagy nyugati egyházatya 391-ben tartott keresztségi ka- tekézisének hallgatói által való lejegyzése. Ezért a műre a szónoki beszéd természetessége jellemző.9 A milánói egyház liturgiáját magyarázza, de ahol szükséges kitér más liturgiákra is.10 J. Daniélou szerint Jeruzsálemi Kürillosz müsztagogikus katekéziseinek11 hatása egyértelműen felfedezhető Ambrus katekézisében.12 Calcaterra szerint13 Ambrus pedagógiai módszere bevezető jellegű és a hallgatók aktív közreműködését akarja elérni. Magyarázataiban mindig a konkrét liturgikus eseményből: az érzékelhető jelekből és jelképekből indul ki, hogy azután fokozatosan elvezesse hallgatóit a láthatatlan természetfeletti kegyelem valóságához. Ez a jellegzetes módszer jól megfigyelhető már a ke- resztségre vonatkozó magyarázat első soraiban: „Láttad mindazt, amit testi szemeddel, emberi tekintettel láthattál; de nem láttad azt, ami láthatatlanul működött ott. Az sokkal nagyobb annál, amit láthattál" (1,3,10). Olyan katekéta, aki mindig hangsúlyozza, hogy a résztvevőknek a katekézis meghallgatása után a hit igenlő válaszát szóban és tettekben meg kell adni a hallottakra. A katekézis tartalmát14 illetően feltétlenül kiemelendő, hogy Ambrus ki5 Vö. Szent Ambrus, A szentségekről, 5. könyv. 6 Vö. Calcaterra, C, La catechesi pasquale di Ambrogio di Milano, Milano 1973, lOkk. 7 Vö. Parodi, B., La Catechesi di S. Ambrogio, Genova 1957. 8 Magyarul in: Ókeresztény írók 9. köt.; Kühár Flóris, Az ősegyház szentségi élete, SZÍT, Budapest 1944,109- 228. 9 Vö. Daniélou, }., La catechesi nei primi secoli, LDC, Torino 1969,160-167, olasz fordítás. 10 A keresztséggel kapcsolatban például Ambrus annak okát is keresi, hogy miért nincs meg Rómában a keresztségi szertartásban a lábmosás szokása (vö. III, 2,5). Úgy tűnik, hogy az afrikai egyházakban létezett még ez a szokás. 11 Magyar nyelvű kiadása (ford. Vanyó László): jeruzsálemi Szent Kürillosz összes művei, Seminarium Centrale Budapestiense 4, Budapest 1955, 225-242. 12 Daniélou, J., i. m. 164.; vö. ezzel kapcsolatban még: „Sources Chrétiennes", n. 25, Dorn Botte, Introduction au de Sacramentis et de Mysteriis (a két mű kritikai kiadása) 13 Calcaterra, C, i. m. 73kk. 14 Uo. 74-79. old. 92
