Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A lelkiismeret formálásának feladata, lehetősége, határai
emberi természete szerint gondolkodni kezd önmagáról (est deliberare de seipso), és tudatos döntést hoz a sorsa felől.31 Ennek a döntésnek az üdvösség szempontjából döntő jelentősége lehet. Az élménynek az értékrend kialakulására gyakorolt hatására több, korunkban élő filozófus is felhívja a figyelmet. Összefoglalva az értelemnek a lelkiismeretre való hatását, elmondhatjuk, hogy annak kiemelten fontos szerepe van a nevelésnél. Azonban itt is rá kell mutatnunk a korlátokra. A korlátok abból erednek, hogy az embert nem mindig lehet racionálisan meggyőzni egy értékrend fontosságáról. A mai embert jobban érdeklik az élményt is jelentő személyes példák, mint az eszmék.32 Ennek következtében a lelkiismeret nevelésénél nagy szükség van arra, hogy személyes példákat lássunk magunk előtt, akik egész életükkel igazolták, hogy az erkölcsös, vagyis a jó lelkiismeret szerint való élet boldoggá teszi az embert. Összefoglalás és előretekintés Célkitűzésünk az volt, hogy a lelkiismeret formálásának feladatát, lehetőségeit és határait (korlátáit) bemutassuk. Munkánk eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lelkiismeret formálásának alapvetően két, egymást kiegészítő és egymástól elválaszthatatlan módja lehetséges. Az egyik a kötelességtudatra való nevelés, amelynek egyik legfontosabb formája az imádság, vagyis az Isten jelenlétében való gondolkodás. Isten ingyenes és megelőző szeretetének felismerése indítja az embert a jó cselekedetre. A lelkiismeret formálásának másik módja az értelem fontosságának a bemutatása, amely képes arra, hogy az emberi élet értékeit megismerje, az értékeket védő törvények fontosságát belássa, és ezeket alkalmazni tudja. A szaktudományok szerint az értelem ezeket az értékeket folyamatosan, az életkornak megfelelően fogja fel, és nagy segítséget jelenthet számára a család és a társadalom. A lelkiismeret nevelésének korlátái az ember végességéből, a környezet erkölcsi sebzettségéből származnak. A hitből fakadó személyes élmény és a józan értelmi megfontolás azonban segítséget adhat ahhoz, hogy ezek a korlátok, határok egyre jobban legyőzhetővé váljanak. 11 Vö. SEVERINO DIANICH, L'opzione fondamentale nel pensiero di S. Tommaso, Pubblicazioni dei Pontificio seminario Lombardo, in Roma, Morcelliana, Brescia 1968. 52 AQUINÓI SZENT TAMÁS, Summa theologiae, HI. q. 89. a. 6. Vö. VI. PÁL PÁPA Euangelii nuntiandi kezdetű enciklikája 45. 8
