Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)

2003 / 1-2. szám - Tarjányi Zoltán: A Veritatis Splendor enciklika tanítása a lelkiismeretről

Milyen problémákat regisztrál a pápa?

1) A szabadságot ki akarják szakítani az igazsággal való éltető kapcsolatából;

2) elvetik a parancsok egyetemesen kötelező érvényét;

3) elfogadhatatlannak tartanak egyházi erkölcsi tanításokat, mondván, hogy erkölcsi kérdésekbe a Tanítóhivatal csak úgy avatkozhat be, hogy értékeket javasol az embereknek, melyekről mindenki autonóm módon dönt és választ.

Ám a pápát leginkább a legfontosabb probléma aggasztja: disszonancia alakult ki az Egyház hagyományos válaszai és néhány teológiai álláspont között, s ezeket szemináriumokban és teológiai karokon terjesztik (pl. vajon Isten parancsai alapján lehetséges- e irányítani az egyes ember és a társadalom teljes életét?). Ez arra utal, hogy szét lehet választani a hitet az erkölcstől: a hit által akkor is az Egyházhoz lehet tartozni, ha az erkölcsi pluralizmusnak lehetőséget adunk.5

Ezért II. János Pál pápa már 1987-ben, a Liguori Szent Alfonz (az erkölcsteológusok védőszentje) halálának második centenáriumán kiadott Spiritus Domini című apostoli levelében meghirdette, hogy a közeljövőben kiadni szándékozik egy olyan részletesebb enciklikát, mely kifejezetten a keresztény erkölcstannal foglalkozik.6

Ez már az 1990-es évek elején formálódott, s a befejezés felé közeledett, ám a közzététellel várt a pápa 1993. augusztus 6-ig. Ugyanis a Katolikus Egyház Katekizmusa 1992 decemberében jelent meg, s illett, hogy időben megelőzze a Veritatis Splendor-1, mert „jónak látszott megvárni a KEK megjelenését, mely a keresztény erkölcstan teljes és rendszeres anyagát tartalmazza".7 Am a KEK előkészítésével kapcsolatban is a legtöbb probléma az erkölcstani résszel adódott.8 Amikor ugyanis a tervezetet 1988-ban szétküldték a világ püspökeinek (s ők 2-3 szakteológust vontak be a véleményezésbe), a legtöbb visszajelzésben az erkölcstani részt érte bírálat. Legtöbben amellett érveltek, hogy a 10 parancsra épített keresztény erkölcstan túlságosan jogi szemléletet tükröz, s a 8 boldogságra vagy az erényekre (sarkalatos és természetfölötti erényekre) alapozott erkölcsi rend jobban megfelel az Evangélium kívánalmainak. Mindenesetre maradt a 10 parancsbázisú erkölcsi áttekintés, de a KEK erkölcsiséget átfogó kulcsszavai (istenképiség, örök boldogságra meghívottság, szabadság, lelkiismeret, erények, bűn, közösségi értékek, törvény, kegyelem, az Egyház szerepe, evangéliumi tanácsok) valóban hosszú távon keretet és alapot adnak az Egyház erkölcsi felfogásának megragadására.

így a US, bár csak 7 helyen idézi kifejezetten a KEK-et, mindenképpen annak a tanítására építkezik, föltételezi a KEK-et, „mint a katolikus tanítás biztos és megbízható alapszövegét"9, ezért csak az „Egyház erkölcstanának néhány alapkérdésére korlátozódik, kimondván a szükséges ítéletet a tudósok között vitatott etikai és erkölcsi problémákról. "10

Az enciklika gondolatmenete a következő:

„Mester, mi jót kell tennem?" (Mt 19,16-21): a gazdag ifjú története alapján három alapválasz megvilágítása: 1) jó egyedül Isten; 2) aki jót akar tenni, annak meg kell tartania a parancsokat; 3) aki tökéletes akar lenni, az kövesse a nyolc boldogságot.

5 VS 4.

6 AAS 79:1374

7 VS 5.

8 BRUGUES, J.-L., i. m. VI-VII.

9 Fides depositum ap. konstitúció 4.

10 VS 5.

39