Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Takách Gáspár: Lelkiismeret-furdalás, hallucináció, szkizofrénia
- ugyancsak első helyen állunk Európában az 50 éves korosztályú férfiak elhalálozási arányában, melynek hátterében főként az egészségtelen életmód, tartós stressz állapot, káros szenvedélyek következményes szövődményei állnak;- a felnőtt népesség 8 százaléka közepes és súlyos, további 17 százaléka enyhébb depressziós tüneteket mutat;- a felnőttek 25 százaléka hetente többször szed altatót, nyugtatót, fejfájás elleni gyógyszert;- a felnőttek 61 százaléka állítja azt, hogy gyakran kimerült és letört. A lelkiismeret-furdalással, szégyenérzettel és bűntudattal kísért problémák gyökerei abban keresendők, amelyeket a szociológia az erkölcs- és értékválságból adódó „anómiás viselkedés" fogalmával jelöl. Az anómia nagyfokú elterjedtségére utal, hogy közvetlenül az 1989-es rendszerváltás előtt a megkérdezett felnőttek 59 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy „az eszmények, célok olyan gyorsan változnak, hogy az ember azt sem tudja, miben higgyen, mi szerint éljen" (Buda). Napjainkban a lakosság 40 százaléka teljesen igaznak mondja azt, hogy „aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon", és 25 százaléka teljesen igaznak tartja azt, hogy „manapság alig tud eligazodni az élet dolgaiban". E súlyos érték- és erkölcsválság elsődleges oka a liberális fogyasztói társadalom filozófiája, mely az önérdekű, egocentrikus emberkép megnyilvánulása, „üss vagy fuss" tartós stressz állapottal, következményes lelki bántalmakkal, elsősorban a lelkiismeret-furdalással kísért szorongásos depresszív kórképekkel, mentális és viselkedészavarokkal. A szorongó-depresszív egyén pozitív érzelmi megnyilvánulásai csökkennek, a negatív megnyilvánulások előtérbe kerülnek, emiatt lelkiismeret-furdalás, szégyenérzet, bűntudat alakulhat ki. A tartósan szorongó egyénnek ez úgyszólván állandó sajátossága. Egyik legjobb, szokványos példája ennek a „megsértődés". Ezen az úton, közvetetten közli a másik személlyel szorongását, megbántottságát, de amint a másik közeledik felé, visszautasítja. A generalizált szorongásnak van egy súlyosabb formája is, amikor valaki egyáltalán nem képes kimutatni szeretetét. A szorongást a „lelki szenvedés" kifejezéssel is helyettesíthetjük. Kóros szorongás esetén megváltozik a személy önélménye, és másként éli át a külvilágot is. E változások következtében az egyén örömtelenné válik és szenved. Szenvedése kivetül a környezetére is, a külvilági ingerek, események, személyek negatív értékelést nyernek (Peurifoy). A szorongó betegek koncentrációzavarról, fáradékonyságról, feledékenységről, teljesítmény csökkenésről, alvászavarról panaszkodnak, gyakran ingerlékenyek. A környezetük ezt lustaságnak, restségnek, jellembeli hibának foghatja fel, mely erősítheti lelkiismeret-furdalásukat, szégyenérzetüket, bűntudatukat. Általában elmondható, hogy öt döntő rizikófaktor játszik szerepet a lelkiismeret-furdalás kialakulásában: Kapcsolati zavar - titkolózások, hazudozások, kölcsönös bizalomvesztés és veszekedések. Elidegenedés - családtól, iskolától, hasonló komáktól, gyakran társul egoista világ- szemlélettel. 30
