Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)

2003 / 1-2. szám - Takách Gáspár: Lelkiismeret-furdalás, hallucináció, szkizofrénia

- ugyancsak első helyen állunk Európában az 50 éves korosztályú férfiak elhalálozá­si arányában, melynek hátterében főként az egészségtelen életmód, tartós stressz állapot, káros szenvedélyek következményes szövődményei állnak;- a felnőtt népesség 8 százaléka közepes és súlyos, további 17 százaléka enyhébb de­pressziós tüneteket mutat;- a felnőttek 25 százaléka hetente többször szed altatót, nyugtatót, fejfájás elleni gyógyszert;- a felnőttek 61 százaléka állítja azt, hogy gyakran kimerült és letört. A lelkiismeret-furdalással, szégyenérzettel és bűntudattal kísért problémák gyökerei abban keresendők, amelyeket a szociológia az erkölcs- és értékválságból adódó „anómiás viselkedés" fogalmával jelöl. Az anómia nagyfokú elterjedtségére utal, hogy közvetlenül az 1989-es rendszervál­tás előtt a megkérdezett felnőttek 59 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy „az esz­mények, célok olyan gyorsan változnak, hogy az ember azt sem tudja, miben higgyen, mi szerint éljen" (Buda). Napjainkban a lakosság 40 százaléka teljesen igaznak mondja azt, hogy „aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon", és 25 százalé­ka teljesen igaznak tartja azt, hogy „manapság alig tud eligazodni az élet dolgaiban". E súlyos érték- és erkölcsválság elsődleges oka a liberális fogyasztói társadalom filo­zófiája, mely az önérdekű, egocentrikus emberkép megnyilvánulása, „üss vagy fuss" tar­tós stressz állapottal, következményes lelki bántalmakkal, elsősorban a lelkiismeret-fur­dalással kísért szorongásos depresszív kórképekkel, mentális és viselkedészavarokkal. A szorongó-depresszív egyén pozitív érzelmi megnyilvánulásai csökkennek, a ne­gatív megnyilvánulások előtérbe kerülnek, emiatt lelkiismeret-furdalás, szégyenérzet, bűntudat alakulhat ki. A tartósan szorongó egyénnek ez úgyszólván állandó sajátossá­ga. Egyik legjobb, szokványos példája ennek a „megsértődés". Ezen az úton, közvetetten közli a másik személlyel szorongását, megbántottságát, de amint a másik közeledik fe­lé, visszautasítja. A generalizált szorongásnak van egy súlyosabb formája is, amikor valaki egyáltalán nem képes kimutatni szeretetét. A szorongást a „lelki szenvedés" kifejezéssel is helyettesíthetjük. Kóros szorongás ese­tén megváltozik a személy önélménye, és másként éli át a külvilágot is. E változások kö­vetkeztében az egyén örömtelenné válik és szenved. Szenvedése kivetül a környezeté­re is, a külvilági ingerek, események, személyek negatív értékelést nyernek (Peurifoy). A szorongó betegek koncentrációzavarról, fáradékonyságról, feledékenységről, tel­jesítmény csökkenésről, alvászavarról panaszkodnak, gyakran ingerlékenyek. A kör­nyezetük ezt lustaságnak, restségnek, jellembeli hibának foghatja fel, mely erősítheti lelkiismeret-furdalásukat, szégyenérzetüket, bűntudatukat. Általában elmondható, hogy öt döntő rizikófaktor játszik szerepet a lelkiismeret-fur­dalás kialakulásában: Kapcsolati zavar - titkolózások, hazudozások, kölcsönös bizalomvesztés és vesze­kedések. Elidegenedés - családtól, iskolától, hasonló komáktól, gyakran társul egoista világ- szemlélettel. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom