Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Péter: Egyházjog
ERDŐ PÉTER Egyházjog (Szent István kézikönyvek 7) Szent István Társulat, Budapest 2003, 878 pp. Erdő Péter kánonjogász professzor neve összeforr Magyarországon az 1983. január 25-én II. János Pál pápa által kihirdetett új Egyházi Törvénykönyv kétnyelvű, kommentált kiadásának elkészítésével, illetve az új Kódex alapján álló egyházjogi kézikönyv megjelentetésével. Ezzel a két monumentális munkával a szerző valóban iskolát teremtett a hazai kánonjogi képzés és az egyházi jogalkalmazás területén. Egyházjog című alapműve 1991-ben jelent meg először, nagy segítséget nyújtva a hit- tudományi képzésben elhelyezkedő egyházjogi oktatásnak, de egyúttal az egyház- megyei bíróságok működéséhez is. Az eltelt tizenkét év alatt számos új egyetemes és részleges jogszabály és módosítás látott napvilágot, nem beszélve a kánonjog tudományának újabb eredményeiről. Sajátosan is igaz ez a magyarországi egyházi életben mind az intézmények, mind a részleges egyházi jogszabályok terén bekövetkezett változásokra. Sőt, ezalatt magának az egyházjog oktatásának a területei is jelentősen bővültek. Ezek az új körülmények szükségessé tették Erdő professzor kézikönyvének átdolgozását. Szerkezetileg a mű hét nagy egységre oszlik. Az első rész Bevezetés a kánoni jogba címmel a kánonjog fogalmát és más tudományokhoz, illetve tudományágakhoz való viszonyát, továbbá a jogi jelenség egyházon belüli alapjait vizsgálja (47-63), de itt található az egyházjog történetének rövid, a történeti kutatások legfrissebb eredményeit felhasználó összefoglalása is, egészen a keleti egyházjog kodifikációjáig (64-80). A második rész hagyományosan az egyházjog általános normáit ismerteti, különös tekintettel az Egyházi Törvény- könyv hatályossági körére (81-90). Ennek a résznek a kormányzati hatalommal és az egyházi hivatalokkal foglalkozó fejezetei külön méltatást érdemelnek, melyek a téma nemzetközi szinten is kimagasló értelmezését nyújtják (150-193). A harmadik részben Isten népének, azaz a krisztushívők kötelességei és jogai kerülnek taglalásra egyedi életállapotaiknak megfelelően. Az egyházi alkotmányjognak ezen tárgyköre után kap helyet az egyház hierarchikus felépítésének és a megszentelt élet és az apostoli élet jogi sajátosságainak a bemutatása. A Szerzőnek nem szándéka ez utóbbi téma bemutatásával a szerzetesjog teljes területének részletes elemzése, hiszen az önálló kézikönyvi feldolgozást kíván. A negyedik részben Erdő profesz- szor az egyház tanítói, az ötödikben megszentelő! feladatát ismerteti, ami a szentségi jogot öleli fel, legnagyobb egységként a házasságjog rendszerének körültekintő vizsgálatával (501-600). Végezetül az egyházi büntetőjog és az eljárásjog feldolgozását olvashatjuk (601-810). A Szent István kézikönyvek sorozatban megjelent újabb kiadás számos bővítést tartalmaz az 1991-es kiadáshoz képest, 184 ---------Könyvszemle
