Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A lelkiismeret kérdése az Ószövetség bibliai hagyományában
Az elmondottakat azért kell hangsúlyozni, mert mint láttuk, a hellenisztikus zsidóság ismerte és használta a ouveíSriais kifejezést, ugyanakkor az Ószövetségben nem találunk cruveLSriüis-nek megfelelő héber nyelvű kifejezést.4 Mindez azonban nem jelenti, hogy a héber bibliai hagyomány ne ismerte volna az erkölcsi ismeret lelkiismerettel összefüggő elemeit, mint a jó és a rossz megkülönböztetését, a bűnt és a felelősséget, és ami azt lehetővé teszi, valamint a bűnt követő lelkifurdalást. Mindezek azonban az Ószövetség antropológiájának megfelelően a szívben (nb ejtsd léb) elhelyezettek.5 A szív az ember egyik orgánuma ugyan, és a bibliai hagyományban megtalálható ebben az értelemben is (2Sám 18,14; 2Kir 9,24; Zsolt 37,15; 45,6)6, de a szív az esetek túlnyomó többségében túlmutat ezen az alapjelentésen és az ember személyi valóságának más lényeges vonatkozását fejezi ki.7 A szív az intellektuális megértés és az akarat, valamint az emocionális mozgás középpontja az emberben. Ezért egyben az erkölcsi cselekvés alapjául szolgáló döntés székhelye is. Mindez abból a szemléletmódból következik, amely az Ószövetségben a test részeit vagy egy-egy orgánumát és funkcióját összekapcsolja az ember létmódjával vagy viselkedésének formáival. Ezért a szív szó jelentéstartalmának gazdagsága úgy mutatja be az embert, mint aki a gondolkodik, és döntést hoz.8 A továbbiakban az Ószövetség bibliai hagyományában való előfordulás alapján azt vizsgáljuk, hogy a szív miként fejezi ki az ember érzelmi, gondolkodó és akarati tevékenységét. AZ EMBER, AKINEK ÉRZELMEI VANNAK A bibliai irodalom az emberi érzelmek és hangulat széles skáláját sorolja fel, amelyeket a szívvel, mint azok székhelyével kapcsol össze.9 Közülük a legkarakterisztikusabbak és előfordulás szempontjából a leggyakrabbak: a szorongás, a félelem (íz 7,2; Zsolt 25,17; 38,9; stb.); a szomorúság, a gyász (lSám 1,8; Siral 2,19; stb.); az öröm, a tetszés (lSám 2,1; íz 60,5; Jób 31,7; Péld 17,22 stb.); az emberi kapcsolatokban megmutatkozó szeretet és bizalom (Bír 16,15.17.18; Péld 31,11; Én 5,2; stb.). 4 A héber nyelvű Biblia ókori görög fordítása a LXX használja a oweiSTicns szót, de csak három alkalommal (Préd 10,20; Bölcs 17,11; Sir 42,18). 5 A szívről lásd SCHMIDX W. H, Anthropologische Begriffe im Altén Testament, EvTh 24., 1964, 374-388,383- 387; STOLZ, F„ art. nb leb Herz THAT I„ 1971, kol. 861-867.; FABRY, H. )., art. Jb leb Jjb lebab ThWB IV., 1982, kol. 413-451; WOLFF, H. W., Az Ószövetség antropológiája, Budapest 2001, 62-84. 6 Bővebben lásd FABRY, H. J„ art. Jb leb zzb lebab ThWB IV, kol. 424-425 (IV); WOLFF, H. W., Az Ószövetség antropológiája, 63-66. A szerző ezeken az oldalakon bemutatja a szív biológiai értelmű előfordulásait, de egyúttal az átvitt jelentésre utal. 7 A szív biológiai valóságának és az abból eredő átvitt jelentésének bemutatását bővebben lásd FABRY, H. J„ art. nb leb Jjb lebab ThWB TV, kol. 425-427 (V1.2.). 8 SCHMIDT W. H, Anthropologische Begriffe, 386-387. 13
