Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A bibliai őstörténet és az ókori Kelet irodalmi hagyománya
ismertté, hogy az istenek erre megtanították azzal a céllal, hogy az ember nekik szolgáljon munkájával, vagy az istenek köréből valaki elárulta neki. A mezopotámiai mitológiában az Atrahaszísz eposz szerint az istenek két csoportjának ellentéte vezetett az ember teremtéséhez, hogy az dolgozzon helyettük Babilóniában a csatornák építésénél (I. tábla)39. Az Enuma elis eposz (VI. tábla) az ember teremtésének céljaként szintén az istenek szolgálatát jelöli meg: „(Kingut) megkötözve vitték Éa elé, büntetésből fölvágták ereit, véréből gyúrták az embert. Istenek szolgálatát bízva erre - elbocsátották az isteneket. Ekként, embert teremtvén, az isteneket Ea megmenté. Ember tiszte s kötelessége az istenek szolgálata"40 Az Ember teremtéséről szóló töredék alapján az emberi tevékenység célja ugyancsak az istenek szolgálata: „Uzumában, ég s föld határán, megöljük a két Lagma-istent; vérüket a földre folyatjuk, s ebből az istenvér-sarából formáljuk az ember testét... Az istenek szolgálatára népesítse ember a földet; szabja meg a dolgok határát, imádásra szentélyt emeljen; hátaskosárban téglát hordjon és deszkát és cédrusgerendát; cövekkel jelölje a mesgyét, dűlőként más-más nevet adjon; a határokat megjegyezze, a határokat védten védje; a csatornák és árkok medrét helyes irányba igazítsa; határkövet állítson föl; öntözze meg a szomjas földet; nemesítsen növényeket; városfalak kövét lerakja; sarlóval gabonát arasson, a kalászokat hordja csűrbe! Építeni az ember dolga, rendben tartani gazdaságát, az ország erejét növelni... És megadni az isteneknek az illő részt minden javakból..."*'1 A bibliai hagyomány ezzel szemben mítosztalanítja az emberi munka eredetét és mibenlétét, s egyértelműen azt tanítja a teremtéssel kapcsolatban, hogy az ember Istentől kapott megbízatása alapján hajtja uralma alá a földet. Kultúrát és civilizációt teremtő tevékenysége, a munka és az alkotás, lényéhez tartozik, amelynek célja, hogy az ember saját világát építse és alakítsa, nem pedig közvetlenül Isten szolgálatára kapott adomány (Gén 1,26-30; vö. Gén 2,15). A munka és az alkotótevékenység természetének emberi voltát jól tükrözi a kultúra és civilizáció eredetének nemzetségtáblába foglalt bemutatása (Gén 4,17-22). 39 Az Atrahaszísz eposz ismertetését bővebben lásd a vízözön témánál. Az I. tábla szövegét lásd TUAT III, 618-624. old. 40 RÁKOS S. - KOMORÓCZY G., Agyagtáblák üzenete, 42. old. «i RÁKOS S. - KOMORÓCZY G., Agyagtáblák üzenete, 50. old. 90
