Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?
Ez utóbbi eljárás ma még a kutatás tárgyát képezi42. Az emberi embrionális őssejteknek kísérleti állatokba (egerek) történő injektálása és az őssejtek in vitro körülmények között való tenyésztése egészen a szövetté való összeállásig lehetségesnek bizonyult. Az ES felnőtt szervezetbe való juttatása azonban a rákos elfajulás veszélyével is jár. Ezek az eredmények megrázták nemcsak a tudományos világot és a méda világát, hanem a politikai fórumokat is, különösen az Egyesült Államokban. A Kongresszus 1996-tól 2000 nyaráig ellenezte szövetségi pénzek felhasználását a humánembrióval folytatott kísérletekhez, mely magába foglalta az embrionális őssejtek kutatását is. Ez a korlátozás azonban nem terjedt ki a magánszférában folyó tudományos kutatásokra. A NIH úgy értelmezte a törvényt, hogy a szövetségi pénzek által támogatott kutatásokban felhasználhatnak olyan embriókat, melyek a magánszféra laboratóriumaiból származnak. Számos kritikus ezt az eljárást képmutató politikának nevezte. így 2000 augusztusában a NIH új irányelveket dolgozott ki, mely szerint a kutatók közpénzeket csak más kutatóhelyekről származó őssejtekkel folytatott munkához használhatnak fel, de egyben külön szabályokat írt elő az adományozott embriókból történő őssejt kinyeréshez. Az államilag finanszírozott kutatás nem használhat fel olyan fagyasztott humánembriókat, melyeket eredetileg a terméketlenség tüneti kezelésére hoztak létre. Az új szabályozás szerint a házaspároknak bele kell egyezniük abba, hogy az ivarsejtjeikből létrehozott és számukra már nem szükséges embriókat kísérleti célra használhassák fel, valamint ezért az adományozásért nem részesülhetnek anyagi juttatásban. Ezen túl minden őssejtekkel kapcsolatos kutatást négyszer kell tudományos és etikai szempontból felülvizsgálni, egyszer a kísérletet folytató egyetemen belül, háromszor pedig a NIH-ban. Röviddel azelőtt, hogy az Egyesült Államokban megváltoztatták az őssejtek kísérleti felhasználásával kapcsolatos álláspontot, Nagy-Britanniában új szabályozást fogadtak el, a már említett Donaldson-jelentést, mely megengedte az úgynevezett terápiás célú klónozást. Ez a szabályozás az angol parlamentben nagy vitát kavart, mert nemcsak az in vitro megtermékenyítésből (in vitro fertilisation, IVF) származó úgynevezett számfeletti, vagy „fölösleges" embriók felhasználását is lehetővé tette SC kinyerésére, hanem hasonló célból ad hoc embrió-előállítást, azaz terápiás célú klónozást is megenged. Ez utóbbit a CNR (cell nuclear replacement) technikával valósítják meg, ami egy felnőtt szomatikus sejt magjának egy enukleált, azaz sejtmagjától előzetesen megfosztott petesejtbe történő átvitelét jelenti. Ezzel a módszerrel, ahogy már említettük, a kezelendő személlyel immunológiailag kompatibilis őssejtek, majd differenciált sejtek állíthatók elő. Egerek szívbetegségét kísérleti körülmények között már sikeresen gyógyították ezzel a módszerrel. A brit irányelvek túlmutatnak az amerikai szabályozáson, hiszen az államilag finanszírozott kutatás Amerikában nem végezheti őssejtek kinyerését, csak a már létező embriók sejtjeit használhatja fel, melyek sorsa csak az elpusztítás lenne. Nagy-Britannia vezető egészségügyi tisztviselője, Liam Donaldson professzor támogatja a humánembriókkal történő kísérletezést „egyes betegségek kezelése és a fájdalom enyhítése nagy lehetőségének fényében"43. A terápiás klónozással kapcsolatos etikai problémákról a Pápai Eletvédő Akadémia is kifejtette álláspontját a 2000. augusztus 25-én kiadott „Nyilatkozat az emberi embrio69 « CAHILL, L.S., Stem Cells..., 14-15.
