Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Harsányi Pál: Genetikai forradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?
nem lehet kitenni egy emberi lényt. Az Egyesült Államokban ötéves moratóriumot vezettek be a reproduktív klónozással szemben, és erre a célra közpénzek sem használhatók36. Ez az érvelésmód azonban esetleges, hiszen fölvetődik a kérdés, hogy ha a módszerek biztonságosabbá válnának, akkor etikailag lehetségessé válna ez az eljárás? Még mielőtt utópisztikus témának vagy pusztán akadémiai kérdésnek értékelnénk a klónozás kérdését, érdemes arra gondolni, hogy az antropológiai és szociális vonatkozások elhallgatása hamarosan olyan ésszerű és részvétből fakadó klónozási terveknek adna helyet, mint egy szegény özvegyasszony halálán lévő egyetlen fiának pótlása, vagy már elhunyt személyek utódainak létrehozása. A tanítóhivatali állásfoglalás első szempontja az utódnemzés, az emberi kétneműség funkcionális szintre való redukálása. Ez antropológiai szempontból sérti az apa és az anya szerepét, ami a felnövekvő utódban is személyiségzavarokat okozhat. További szempont a klónozás társadalmi hatása, amennyiben az az emberi személy legalapvetőbb rokoni viszonyait tagadja, ugyanis itt ezek perverziója történik. Egy nő ikertestvére lehet tulajdon anyjának, mert biológiai apa hiányában ő saját nagyapjának a lánya. A klónozás lehetősége által bújtatva táplált „mindenhatóság" mítosza egy szelektív emberfelfogást dédelget, ami további érv a szóban forgó eljárás ellen. Ezen felfogás azt a gondolkodást erősíti, mely szerint a férfi és a nő értéke nem személyi önazonosságától függ, hanem azoktól a biológiai tulajdonságoktól, melyeket természettudományos alapon értékelni és szelektálni lehet. A klónozás igen hátrányos pszichológiai hatással is jár, mivel a klónozott személy egy másik személy „másolataként" (legalábbis biológiai értelemben) jön a világra, ami lelki szenvedést okozhat neki, bizonytalanságba sorolhatja pszichikai identitását. Valakit érdemes volt klónozni, így hasonmására sok terhes elvárás és figyelem nehezedik, ami valóságos merénylet személyi szubjektivitása ellen. Klónozni nemcsak új egyed létrehozása miatt lehet, hanem az embrióklónozás őssejtek létrehozásának forrása is lehet. Az embrionális őssejteket a magzat elpusztításával nyerik, ami az emberi individuum nyilvánvaló eszközértékűvé tétele és indokolatlan, brutális elpusztítása is egyben. Jogi szempontok is sérülnek ezzel az aszexuális szaporodási formával, amennyiben az megsérti az emberi lények közötti egyenjogúság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Lehet, hogy első pillanatra nem is szembetűnő ez a két jogsérelem, ám a klónozás felborítja az emberi lények közötti egyenjogúságot és az egyenlőség elvét, hiszen a rokoni kapcsolatokba történő súlyos beavatkozás és a genetikai értelemben vett anyától és apától való születés direkt lehetetlenné tétele embernek ember feletti korlátlan uralmát valósítja meg, és így a klónozott embert önkényesen kiszolgáltatott helyzetbe hozza. A technika jellege, azaz a választás a szelektív-eugenisztikus jelleget erősíti, ami hátrányos megkülönböztetést jelent. Az Európa Parlament 1997. március 12-i határozata kinyilvánítja e két alapelv megsértését, és határozottan felszólít az emberi klónozás betiltására. A francia és az olasz nemzeti bioetikai bizottságok is a személyi identitásban kialakuló zavar, a klónozott emberrel szembeni igazságtalanság alapján ítélik el a reproduktív klónozást, melyben az ember más emberek hatalmának kiszolgáltatva születne bele egy lehetetlen társadalmi helyzetbe37. 36 CASALONE, G, Clonazione e cellule staminali..., 718. 37 Vö.: Comitato Nazionale per la Bioetica el Consiglio dei Ministri, Roma 1998; Verspieren, E, Le clonage humain et ses avatars, „Etudes" 11 (1999) 462. —= 66 =--------
