Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Erdő Péter: A II. Vatikáni Zsinat "Christus Dominus" kezdetű határozatának hatása az egyházi jog fejlődésére
zásról (pl. halálveszélyben). Ugyanakkor a 455. kánon 1. §-a arról beszél, hogy a konferenciák a jogban felsorolt vagy a Szentszék által megjelölt esetekben általános határozatokat (decreta generalia) hozhatnak. Csakhogy ilyeneket a CIC 30. kánonja szerint - kifejezett törvényhozói felhatalmazással is - csak olyan hozhat, aki végrehajtó hatalommal rendelkezik. Ebből pedig az következnék, hogy a konferencia, noha korlátozott a jogköre, mégis hatalmi szerv83. így a latin Egyházban az egyetemes egyházi szint és az egyházmegye között testületi jellegű, valódi kormányzati hatalommal rendelkező szerv lenne a részleges zsinatokon kívül a püspöki konferencia is. A konferenciák szociológiai súlya azonban sokkal nagyobb, mint szoros értelemben vett egyházkormányzati hatalmuk. Ez különösen két síkon nyilvánvaló. Egyrészt az állami szervekkel folytatott tárgyalások, megbeszélések, napi kérdésekben végzett folyamatos egyeztetés, sőt - vagy a Szentszék megbízása folytán, vagy az egyes püspökök hatáskörébe tartozó kérdésekben egyhangú döntés esetén - az állammal való bizonyos megállapodások megkötése is a konferencia feladata lehet84. Másrészt a konferencia nyilatkozatok és tanító jellegű megnyilatkozások közzétételével is fontos társadalmi hatást fejthet ki, és szociológiai, sőt néha jogi értelemben is korlátozhatja egyes tagjainak mozgásterét. Éppen ezért az 1980-as években aktuálissá vált a konferenciák teológiai jellegének, különösen pedig annak vizsgálata, hogy hittani és erkölcsi (akár társadalmi problémákról szóló, de erkölcsi jellegű) állásfoglalásaik mikor számítanak kötelező erejű tanítóhivatali megnyilatkozásnak. Az 1985-ös püspöki szinódus ezért ajánlotta, hogy vizsgálják meg mélyebben a püspöki konferenciák teológiai természetét85. Hangsúlyozta, hogy ennek során különösen a Christus Dominus 38. pontját és az 1983-as Egyházi Törvény- könyv 447. és 753. kánonját kell figyelembe venni86. Ezután a Püspöki Kongregáció munkaokmányt (Instrumentum laboris) állított össze, és azt 1988 januárjában megküldte a püspöki konferenciáknak véleményezésre87. Ezt követően további tudományos vita bontakozott ki88. Mindezeknek az eredményeknek a figyelembe vételével bocsátotta 83 ERDŐ E, La partecipazione sinodale 98. 84 Vö. pl. ERDŐ E, A püspöki kar szerepe a modern államban 2-8. 85 SINODO DEI VESCOVI1985, Relazione finale, II, c. 8, in EOsservatore Romano 1985. XII. 10, 7. 86 Vö. Relazione finale II, c. 8, b. 87 SC Ep., Instrumentum laboris Status theologicus et iuridicus Conferentiarum Episcopalium, gennaio 1988, in 11 Regno Documenti 33 (1988) 390-396. 88 Vö. Naturaleza y futuro de las Conferendas Episcopales. Actas del Coloquio Internacional de Salamanca 3-8 enero 1988, ed. LEGRAND, H. - MANZANARES, J. - GARCIA Y GARCIA, A., Salamanca, 1988; Die Bi- schofskonferenz. Theologischer und juridischer Status, Hrsg. H. MÜLLER - H. J. POTTMEYER, Düsseldorf, 1989; Episcopal Conferences. Historical, Canonical & Theological Studies, ed. REESE, T J. Washington, D.C. 1989;. ARRIETA, J. I., Conferenze episcopali e vincolo di comunione, in Ius Ecclesiae 1 (1989) 3-22; AYMANS, W„ Kirchenrechtliche Beitrage zűr Ekklesiologie (Kanonistische Studien und Texte 42), Berlin, 1995; De DIEGO-LORA, C, La potestad de régimen de las conferendas episcopales en el «Codex» de 1983, in Ius Ecclesiae 1 (1989) 23-46;. Fagiolo, V, „Potestas" dei vescovo e conferenza episcopale, in lus Ecclesiae 1 (1989) 47-67; ERDŐ E, Neue Entwicklungen im ungarischen Partikularkirchenrecht, in Archív für katholisches Kirchenrecht 162 (1993) 451-468; UA„ La partecipazione sinodale 89-107; FORNÉS, Naturaleza sinodal de los concilios particulares y de las conferendas episcopales, in La Synodalíté. La participation au gouvernement dans l'Église. Actes du VIP congres international de Droit canonique. Paris, Unesco 21-28 septembre 1990 (= llAnnée Canonique, Hors serie volume I), Paris 1992, 305-348; ERRÁZURIZ, C. J., Intorno alia competenza magisterial delle Conferenze episcopali: osservazioni preliminari, in La Synodalité, I, 401-408; GUTIERREZ, J. L., La conferenza episcopale come organo sopradiocesano nella struttura ecclesiastica, in lus Ecclesiae 1 (1989) 69-91; UA., Lattivitá normatíva delle Conferenze episcopali, in lus in vita et in missione Ecclesiae. Acta Symposii Interna 50
