Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Pázmány Péter Eukarisztia-tanának nyomai filozófiai írásaiban
Suarez tekintélye Pázmány szemében. így olvashatjuk róla: „amint kiválóan érvel"9; átveszi érveit10. De nem lesz vele szemben elfogult, amint ez a transzszubsztanciációval kapcsolatban kifejezésre jut az igen erős fallitur szó alkalmazásában11. Pázmány Eukarisztia-tanáról szóló három értekezés közül Brusznyai és Pataki kimutatja Suarezhez való viszonyát és ez utóbbi vele szembeni eltérését ebben a kérdésben12. Brusznyai megemlíti, hogy a Theologia Scholastica 86-szor idézi Suarezt13. Ugyanakkor Suareztől eltérően, Bellarminnal azt a nézetet vallja, hogy a transzszubsztanciációnál elegendő, ha az átváltozás egy bekövetkező momentum által történik (amivé lesz a kenyér és a bor).14 Ugyanígy abban a kérdésben is Bellarmin nézetét osztja Suarezzel ellentétben, miszerint az átlényegülés szavai nem létrehozzák Krisztus Testének és Vérének szubsztanciáját, hanem jelenlétét eredményezik15. - Pataki rámutat, hogy „Pázmány tanításának ismertetésében sem tudjuk elkerülni Suarez nevének említését"16; „Pázmány szinte Suarez szavaival fejezte ki magát..."17 Azonban Pázmány filozófiai hagyatékának egyik értekezése sem tér ki Eukarisztia- tanára és az azzal kapcsolatos kontraverzióra Suarezzel. Pedig a Fizika 26-szor, a De generatione et corruptione hatszor, a Dialectica pedig ötször említi az Eukarisztiát. Vajon milyen összefüggés lehet Arisztotelész filozófiai írásai és az Eukarisztia között? Nemcsak hitünk legszentebb titkát próbálta a skolasztikus filozófia arisztotelészi kategóriák segítségével magyarázni, hanem különösen a kései, ún. „jezsuita, barokk skolasztika" attól sem idegenkedett, hogy a növendékek számára nehezen érthető arisztotelészi kategóriákat a hozzájuk közel álló Eukarisztia-tan segítségével tegye hozzáférhetővé. Ez vonatkozik a szubsztancia-akcidens, matéria-forma (potentia-actus) fogalompárra, a keletkezésre és megsemmisülésre; a „test"-re és annak tulajdonságaira a tér kérdésére és a „megvalósulásra" (enthelekheia), a célokra, mindenekelőtt pedig arra a kérdésre, fennmaradhatnak-e a tulajdonságok, járulékok a „szubjektum" nélkül? 9 Fizika 428: „optime probat". 10 Uo. Ill: „probo argumentis a Suaresio factis". 11 Uo. 248: „fallitur tamen". 12 Vő. BRUSZNYAI 166. köv.: „Benützt Suarez korrigierend." - uo. 168.: „...nur Bausteine übernimmt, aus welchen dann er nach seinen eigenen Gesichtspunkten sein Werk aufbaut." -Pataki 115. 13 BRUSZNYAI HURTER, FRIEDRICH: Nomenclator literarius theologiae catholicae (5 Bde 1.1871-86; 6 Bde I 31903-13) c. munkájára hivatkozik. 14 BRUSZNYAI 170. „Er schliefit an Bellarmin an (...) und behauptet mit ihm: Es geniigt, wenn die Zerstö- rung des anderen Dinges infolge eines der Verwandlung nachfolgenden dritten Momentes eintritt. (...) Das ist zB. der Fall, als bei der Untersuchung des Verwandrungsbegriffes die Frage auftaucht, ob es zum Wesen der substantiellen Veránderung gehört, dafi der Zielpunkt der Veránderung neu hervorgebracht werde?" 15 Uo. 171. „Áhnlicherweise weicht er auch in der Frage von Suarez ab, dal? der Zielpunkt der auf die Verwandlung der Brotsubstanz gerichtete Tátigkeit die Substanz des Leibes oder die Gegenwart der Substanz des Leibes Christi sei?.(...) Suarez pflichtet der ersteren Meinung bei. (...) Pázmány lehnt aber diese Meinung seines Meisters ab, und schliefit sich wieder an Bellarmin an, wenn er behauptet, dafi die Wandlungsworte nicht die Substanz des Leibes und des Blutes Christi hervorbringen, sondern deren Gegenwart bewirken." 16 Vö. PATAKI 115. 17 Uo. 213
