Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 3-4. szám - Máté Zsuzsanna: Sík Sándor vallásos témájú drámaírói művészetéről
amennyiben elfogadjuk az analógiát, Rónay György nyomán, kettőjük - a szerző és hőse - közös életdöntése között. Alexius 'szentként' hazatérve szembesül elhagyott, boldogságot ígérő világi múltjával, s ekkor indokolja meg, miért is választotta Isten hívó szavának követését: „A jó kel itt a jobb ellen csatára, Az ég ellen az ég-szeret te föld. Fél-lelkem fél-lelkemre. Glaucusom, A legnagyobb, végső harcom ez. De én fél lenni, nem tudok! Kettőt akarni, félig, nem tudok. Meg kell gyilkolnom az egyik felet, Vagy elhull mindkettő a másikától. (...) Nincsen alkuvás. Az én utam világos: Marcona, Kegyetlen út, de Őhozzá vezet, Aki a minden." Másrészt egy rövid kitérő erejéig érdemes utalni azokra az életrajzi jellegű tényezőkre, melyek érzékeltetik e vagy-vagy választás jelentőségét és egyfajta predesztináltságát Sík Sándor életében. Nyilván, az utókornak ma már csak találgatni lehet, hogy milyen tényezők együttes hatásaként maradt piarista szerzetes, majd lett 1911-ben felszentelt pap. Édesanyja kívánságának tiszteletben tartása, hiszen a családi legenda úgy tartja, hogy férjének korai halála után fogadalommal kötelezte el magát, hogy mind az öt gyermekét Isten szolgálatára neveli? Az atyai példaképek - Palásti Gyula, Zimányi Gyula, Izsóf Alajos, Schütz Antal - iránt érzett személyes jellegű kötelességtudat? A szerelmi csalódása? Istenhite? A vagy-vagy választás iránti elkötelezettsége, a fél-lélekkel élni nem tudás, ahogy azt az Alexius című misztériumában is megfogalmazza? Vagy egy szélesebb érvényű történelmi, társadalmi meghatározottsága érvényesült személyes életlehetőségeinek? Vagy mindez együtt? Sík Sándor szülei zsidó származásúak: (mégpedig anyám állítása szerint mindkét ágon tiszta és keveretlen. Ugyancsak tőle tudom, hogy családi hagyomány: mindkét szülőm mindkét ágon papi családból származik) - írja naplójegyzeteiben5. Édesapja, mint 'liberális katolikus' ügyvéd és jogász szinte tipikus képviselője volt az úgynevezett idegen értelmiségi elemeknek, akik az átkeresztelkedés gesztusával, a névmagyarosítással6 keresték helyüket a lassan polgárosuló, XIX. század végi, századeleji magyar társadalomban. Körükre egy sajátos, az úgynevezett (honorácior) értelmiségi rétegtől eltérően - akik még a magyar vagyonos nemesség normái szerint próbáltak élni és azt mintegy kiszolgálni - önállóbb és (intellektualizált, urbanizált életforma) volt a jel5 Naplójegyzetek. In: A százgyökerű szív. Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából. Magvető, Bp., 1993. Szerkesztette: Szabó János. 205. o. 6 „SÍK-SCHIK: Magyarországon is sűrűn előforduló zsidó családnév, amely állítólag a „sem jiszróel kodós" /Izráel neve szent/ kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Ezt a nevet olyan családok vették fel, amelyeknek valamelyik tagja mártírhalált halt." A Magyar-Zsidó Lexikon ezután a 3. és 4. cikkben említi meg id. Sík Sándor ügyvédet és Sík Sándor „kegyesrendi áldozár"-t, költőt és tanárt, mint áttért keresztényeket. In: Magyar-Zsidó Lexikon. Budapest, 1929. Szerkesztette: Újvári Péter.