Teológia - Hittudományi Folyóirat 36. (2002)
2002 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Az Eucharisztia az évközi idő áldozás utáni könyörgéseiben
szén a Római Misekönyv általános rendelkezései szerint: „az áldozás utáni könyörgésben a pap az ünnepelt misztérium gyümölcseiért esedezik".4S Az elemzésben csak az évközi idő vasárnapi könyörgéseire szorítkozunk, hiszen a liturgikus év időszakainak sajátos jellegéből következik, hogy ennek az időszaknak az imádságai tükrözik legtisztábban az Eu- charisztia teológiáját. Már az is tanulságos és sokatmondó számunkra, ha a nyelvi elemzés során először elemezzük a postcommunio (áldozás utáni könyörgés) jellegzetes főneveit és igéit, de még hasznosabb, ha az ezekben az imádságokban meglévő fontos gondolatokat rendszerező módon összefoglaljuk. A Nevelési Kongregáció liturgikus instrukciója is erre figyelmeztet bennünket: „A szent liturgiában szereplő könyörgéseket és imákat úgy kell előadni, hogy a bennük rejlő tanbeli és lelkiéletet tápláló kincsek világosak legyenek."46 A postcommunio, az áldozás utáni könyörgés az ősegyháztól kezdődően létezik a római liturgiában.47 Az Apostoli Konstitúciókban (380 körül) az ilyen jellegű befejező könyörgés előtt a diákónus így szólította fel imádságra a jelenlevőket: „Miután magunkhoz vettük Krisztus drágalátos Testét és Vérét, adjunk hálát Annak, aki szent misztériumaiban méltóztatott bennünket részesíteni, és imádkozzunk, hogy ez ne váljon ítéletünkre, hanem üdvösségünkre, testünk és lelkünk javára; őrizze meg jámborságunkat, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre".48 Majd mindnyájan felállnak, és a püspök elmond egy hosszabb imádságot, amelyben a hálaadás mellett kérések is vannak. A püspök azért könyörög, hogy az Eucharisztia megünneplése, a szentáldozatban való részesedés váljék a jelenlévők, és az egész Egyház javára. 2. A POSTCOMMUNIO EUCHARISZTIKUS KIFEJEZÉSEI AZ ÉVKÖZI IDŐBEN A könyörgésekből kiemeltük azokat a kifejezéseket, amelyek egyértelműen az Eu- charisztiára, illetve az Eucharisztia hatásaira utalnak.49 Csak latinul hozzuk ezeket a kifejezéseket, mert a magyar nyelvű fordítás legtöbb esetben nem szó szerint adja vissza ezeket a kifejezéseket, s ennek következtében előfordul az, hogy a fordítás nem hűségesen tanítja a postcommunióban fellelhető kegyelmi hatásokat.50 Az Eucharisztiára utaló főneveket nagybetűvel kiemeltük, s így a kiemelés már önmagában is megláttatja velünk, hogy milyen gazdag a misekönyv Eucharisztiára utaló szótára. Majd pedig külön elemezzük az eucharisztikus vonatkozású főneveket, mellékneveket és igéket, hogy még jobban lássuk a nyelvi-teológiai elemzés jelentőségét503. 45 A Római Misekönyv Általános Rendelkezései (IGMR), 56f. 46 Irányelvek a szemináriumi liturgikus nevelésről, 46. pont. 47 Vö.: JUNGMANN, Missarum Sollemnia, 2. köt., Torino, 1957, 313-317 (olasz ford.). 48 Const. Ap. VIII, 14,1-15,5; a fordítás Jungmann, J. A., Missarum Sollemnia, 2. köt, 314. alapján. 49 Vö.: BLAISE, A., Le vocabulaire latin des principaux thémes liturgiques, Paris, Brepols, 1966. 50 Vö. a nehézséggel kapcsolatban: MARSILI, S., La traduzione déllé orazioni del messale, in Rivista Liturgica 52 (1965) 151-172. 503 Az alaposabb nyelvi elemzést lehetővé teszi, illetve megkönnyíti az, hogy 1983-ban megjelent a Missa- le Romanum latin orációinak konkordanciája: SCHNITKER, A. - SLABY, W., Concordantia verbalia Mis- salis Romani Partes euchologiae, Münster, 1983. A régi (Missale Romanum, 1570) misekönyvvel kapcsolatban is létezik egy hasonló mű: BRUYLANTS, P, Les oraisons du Missel Romain. Texte et Histoire, Louvain, 1952. Ezeknek köszönhetően lehetőség van a két misekönyv orációinak összehasonlító elemzésére is. 17
