Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében

amorita csoportról, és annak az egész ókori Keletre kiterjedő, egy világosan körülhatárolha­tó viszonylag rövid periódusra kiterjedő vándorlásáról, hanem több egymástól független csoport több évszázadon át tartó folyamatos mozgásáról, s közös bennük csupán az azonos névvel történő megjelölés. Joggal mondható az is, hogy az amorita megjelölés nem etni­kumot fejez ki, hanem szociológiai társadalmi vonatkozású. A perifériák lakossága áram­lott a letelepedett vidékekre. Nemcsak Ur környékén, hanem egész Dél-Mezopo- támiában megjelennek és ott letelepednek. Nem beszélhetünk arról, hogy déli irány­ból vándoroltak volna észak felé. Eszak-Mezopotámia nyugatszemitái nem délről, ha­nem a szír-arab sivatag peremvidékéről árasztották el a térséget. Arra sincs bizonyí­ték, hogy ezek a népek Mezopotámiából vándoroltak Palesztinába48. A Hárán környékén legeltető csoportok nem „protobenjaminiták", hanem nyugatszemita csoportok, amelyeket Mari város adminisztrációja nevezett el „déli törzseknek", megkülön­böztetésül az északi csoportoktól49. Az átokszövegek sem adnak világos képet a félnomádok megjelenéséről és letelepedésről, ha­nem arról tanúskodnak, hogy Egyiptom ellenségeit a 20. és 19. században a na­gyobb települések körül lokalizálták. Bennszülött nyugatszemita csoportokról van szó, vagy olyan nyugatszemitákról, akiket legkorábbi nyelvi csoportként kü­lönböztetnek meg a szövegek. A felsorolt helységnevek alapján arra lehet követ­keztetni, hogy már hosszabb ideje tartózkodnak ott egy korábbi periódusból, s nincs bi­zonyíték arra, hogy bevándorlók lennének50. Az 3mu megnevezés több egyiptomi szövegben megtalálható, de azonosítása problémás az amurru névvel, minthogy használata szélesebb körű, és csak a XII. dinasztia idejétől alkalmazzák Palesztina-Szíria népeire. Az 3mu névvel jelölt csoportok nem Palesz­tinából jöttek, hanem bennszülötteknek tűnnek, Egyiptom keleti határánál a Sinai és a Delta közti sivatagos vidéken, vagy a Vörös-tenger és Délkelet-Arábia közti terü­leten. Nincs bizonyíték a Delta vidék nyugatszemita inváziójáról51. A középbronzkorszak I.-ből származó régészeti leletek azt mutatják, hogy ez a kor az ex- tenzív agrikultúra időszaka, nagyobb, de szegényes településekkel, nincs törés az anyagi kultúra megelőző állapotához képest. Az anyagi kultúra szegényebb, de nyoma sincs nomád gazdasági kultúrának. Bennszülött kultúra, az import nagy hiányával. Mindent összegezve Th. L. Thompson szerint nem tartható olyan álláspont, amely a pátriárkák útját az amorita vándorlással köti össze és annak alapján értelmezi azt. 2° A pátriárkák kora meghatározásának másik lehetősége a Kr. e. 15. és 14. század, az ún. „Amarna korszak", amely valószínűbbé teszi a pátriárkái hagyomány átadásá­nak lehetőségét (lecsökkenti az időtávot az esemény és írásbeli rögzítése között). Ezen túlmenően több megbízható bizonyítékra is támaszkodik. E korszakra vonatkozóan C. Gordon és E. A. Speiser állított fel a bizonyítékokat, mindenekelőtt a Nuzi jogi szövegekre támaszkodva. Eszerint a bibliai szövegek ill. a bennük leírt szokások (pl. házassági, örökösödési, adopciós szokások) és a Nuzi táb­lákról ismert jogszokások közös hagyományból merítenek. E. A. Speiser szerint a Nuzi jogszokások csak a Kr. e. 15. századra érvényesek, későbbi korra lehetetlen kiterjesz­teni érvényüket. 48 THOMPSON, Th. L, The Historicity of the Patriarchal Narratives, 67-88. old. 49 THOMPSON, Th. L., The Historicity of the Patriarchal Narratives, 52-66. old. 5° THOMPSON, Th. L, The Historicity of the Patriarchal Narratives, 89-117. old. 51 THOMPSON, Th. L., The Historicity of the Patriarchal Narratives, 118-143. old 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom