Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Puskás Attila: A Hittani Kongregáció "Dominus Jesus" kezdetű nyilatkozatának értelmezése

jezésmódja „egyházaink", „testvéregyházak'' jó szándékból és az egység utáni vágyból, illetve a már létező egységet kifejezni akaró szándékból, s talán udvariasságból is fakadt. Tanulságos, hogy ez a jó szándék és a hivatalos nyelvezet mellőzése hova vezethet. A magisztérium számára is tanulságos, hogy egy rosszul időzített figyelmeztetés milyen következményekkel járhat.

2.6. A IV. fejezet értelmezi a „subsistit in" kifejezést (LG 8.), elhatárolódva bizonyos félreértelmezésektől (vő.: 56. lábjegyzet). A zsinati szövegezés történetéből tudjuk, hogy a korábbi ideiglenes tervezetekben más megfogalmazással éltek a zsinati atyák: „Haec igitur Ecclesia, (...) in hoc mundo ut societas constituta et ordinata, est Ecclesia Catholica". Az a tény, hogy annak idején elvetették az idézett megfogalmazást, és helyette a „subsistit in" kifejezést fogadták el, mutatja, hogy nem akarták mindenestül, egész terjedelmével és kizárólagos értelemben azonosítani Krisztus Egyházát és a Katolikus Egyházat: „Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott Katolikus Egyházban létezik (subsistit)". A teljes azonosítás elkerülésének okát a zsinati szöveg ugyanezen mondatának második fele így fogalmazza meg: „jóllehet szervezetén kívül is megtalálható az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek mint Krisztus Egyházának saját ajándékai a Katolikus egységre sarkallnak" (LG 8). Mivel a Katolikus Egyház látható keretein kívül is sok egyházalkotó tényező megtalálható, melyek Krisztus Egyházához tartoznak, ezért nem azonosítható mindenestül a Katolikus Egyház látható kiterjedésével Krisztus Egyháza. Mindez azonban nem jelenti a zsinati szöveg szerint, hogy Krisztus Egyháza a Katolikus Egyházon kívül is a maga teljes létével (vö. subsistentia fogalma; vö.: UR 3. „Az üdvösség eszközeit hiánytalanul ugyanis csak Krisztus Katolikus egyházában... érhetjük el"), mint alkotmányos és rendezett társaság fennállna. Ezt az eredeti jelentést erősíti meg a jelen dokumentum, korábbi magisztériumi állásfoglalást idézve (vö. az 56. lábjegyzetben: Hittani Kongregáció, Megjegyzések Leonardo Boff: Egyház, Karizma és hatalom c. könyvéhez, AAS 77 (1985) 756- 762). A DJ szövege, akárcsak a LG az Egyházról szakramentális-strukturális szempontból beszél, az Egyház szentségi-intézményes dimenzióját tartja elsősorban szem előtt.

3. A Nyilatkozat minősítése, súlya

Tanulságos megnézni azokat a kifejezéseket, melyek a DJ-nyilatkozatban az előadott tanítás tekintély-igényét és elfogadásának kötelező erejét jelzik. Hét esetben ismétlődik a szövegben a „firmiter credendum est", vagy bővített formában „firmiter credenda est fidei doctrina", illetve a „ut veritas fidei catholicae firmiter credenda est", mely fordulat azt jelzi, hogy a vonatkozó előterjesztett tanítás a hitletéteményhez tartozik, definitiv, azaz végérvényes igénnyel lép fel. Itt természetesen nem új tanítás előadásáról van szó, hanem szentírási, hitvallási vagy korábban dogmatizált kijelentések megismétléséről. Az Egyház egyetlensége és egysége fejezetben egyszer szerepel a kifejezés, mégpedig a Krisztus által alapított Egyház egyetlenségére vonatkozóan: „...szilárdan hinni kell mint katolikus hitigazságot az általa alapított Egyház egyetlen voltát. (...) 'Egyetlen egy a katolikus és apostoli Egyház' (DS 48, hitvallás)" (16. p.). Figyelemre méltó azonban, hogy a nyilatkozat két esetben más formulát használ: a „firmiter tenenda est", illetve „fideles profiteri tenentur" kifejezéseket. Ez utóbbit találjuk Az Egyház egyetlensége és egysége fejezetben a

—e===e 59 =====-----