Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Beran Ferenc: Munka és munkanélküliség
Teológia 2001. 1-2. szám BERAN FERENC Munka és munkanélküliség 1987 decemberében Ausztriában egy konferenciát tartottak, amelynek a témája az ember és a munka volt. Ezen a konferencián Hubert Hofer, a Linzi Egyházmegye ifjú munkásai ügyeinek intézésével megbízott vezető egy érdekes előadást tartott a munka- nélküli ember lelki kríziseiről. Előadásában a munkanélküli ember lelki állapotának változását négy fázisban mutatta be, a szabadság csalóka érzésétől kezdve a bizonytalanságon és a csalódáson keresztül egészen a kétségbeesésig1. Aki az előadás leiratát keresztény szemmel olvassa, önkénytelenül arra gondolhat, mit tehet az Egyház annak érdekében, hogy ezek az emberek meg tudják őrizni önbecsülésüket, és a kényszerű munkaszünet után lelkileg épen tudják folytatni a munkájukat? Erre a kérdésre keresünk választ a tanulmányban. Munka - az istenképiség jele A Szentírás elején képet kaphatunk arról, hogy Istennek milyen elgondolása volt az emberi munkával kapcsolatosan. A teremtéstörténet etiológiai leírása szerint Isten az embert a saját képmására alkotta, és azt a feladatot adta neki, hogy hajtsa uralma alá a földet (Tér 1,28). Ez a leírás azt sugallja, hogy az ember istenképisége az alkotó munkában valósul meg. Isten a Teremtő, és az O aktivitását, alkotó tevékenységét az ember folytatja tovább2. Ez a kép azt is igazolja, hogy az ember alkotása megdicsőíti az Istent, nem pedig csökkenti a nagyságát. Az ember erejéből született alkotások tehát nem állnak szemben Isten hatalmával. „Éppen ellenkezőleg, a keresztények meggyőződése, hogy az emberiség sikere az Isten nagyságát mutatja, és az Ő titokzatos elgondolásának a gyümölcse".3 Érdekes figyelemmel kísérni, hogy az Ószövetség könyvei, bár közvetlenül nem beszélnek a munka teológiájáról, de a munka leírásánál jelzik, hogy a munkáját becsületesen végző ember tevékenységében transzcendens törekvés mutatkozik meg. Ennek a törekvésnek a legjellegzetesebb megnyilvánulásai, hogy a jó munka elvégzése Isten parancsa (Tér 2,15), az ember, a munkája előtt, imájában Isten áldását kéri (Zsolt 90,17), a munka elvégzése után pedig hálaáldozat formájában köszönetét mond Istennek (MTörv 14,22). 1 H. HOFER, Gekündigt in Der Mensch in der Arbeitswelt, Herder, Wien, 1988. 32. 2 MUZSLAYI, Az egyház szociális tanítása, in Studia Theologia Budapestiniensia, Márton Áron Kiadó, Budapest 1997. 98. 3 Gaudium et spes, 34. 5
