Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A vallási pluralizmus

tapogatózó istenkeresés, hanem az isteni kinyilatkoztatásra adott hívő válasz... Ily mó­don Krisztus az összes vallás vágyakozásának beteljesedése, s ugyanakkor egyetlen és végsőcél- ja."K 5. A VALLÁSI PLURALIZMUS IDŐSZAKA A vallások teológiájával foglalkozó teológusok nagy része elégedetlen a II. Vatikáni Zsinat tanításával, mivel az szerintük csak korlátozott értelemben és mértékben tár­gyalta a modern kor jelentős kihívását a más vallási hagyományokban lehetséges üd­vösséggel kapcsolatban.35 36 Azt is figyelembe kell venni, hogy éppen az „optimista" te­ológusoknál a „vallások teológiája" kifejezés eltűnőben van, helyette egyre gyakrab­ban jelennek meg írások „vallási pluralizmus" címmel.37 Ennek keretében a szerzők bi­zonyos „paradigmaváltást" emlegetnek, vagy arra utalnak, hogy a korábbi elgondolá­sokkal szemben új szempontokat kell érvényesíteni a vallásokkal való párbeszédben. Különféle elméletek születtek, melyek a tanítóhivatali megnyilatkozásoktól jelentős mértékben eltérnek.38 35 Tertio millennio adveniente, 6, SZÍT, Budapest, 1995,11. A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és a Népek Evangelizációja kongregáció 1991-bcn közös nyilatkozatot adott ki „Párbeszéd és Igehirdetés" címen, mely kijelenti: „Az egység misztériumából következik, hogy valamennyi üdvözölt ember, jóllehet különböző módon, de Jézus Krisztusnak a Szentlélek általi ugyanabban az üdvmisztériumában részesedik. A más vallások tagjai azáltal, hogy gyakorolják vallási hagyományaik jó elemeit és követik lelkiismeretük szavát, pozitív választ adnak Isten meghívására, és befogadják Jézus Krisztus üdvössé­gét, bár nem ismerik fel benne üdvözítőjüket"(29), in A kereszténység és a vallások, SZÍT) Budapest 1998, 52 (33. jegyzet). Vö.: EV 13, 318. Ehhez lásd még: AG 3, 9,11. 36 Vö. DUPUIS, J., Le débat achtel sur la théologie des religions, in Vers une théologie chrétienne du pluralisme religieux, Cerf, Paris 1997, 271-306. 37 Vö. COBB, J. B., Christ in a Pluralistic Age, Westminster Press, Philadelphie, 1975; Race, A., Christians and Religious Pluralism. Patterns in the Christian Theology of Religions, SCM Press, London, 1983; HICK, J., Problems of Religious Pluralism, Macmillan, London, 1985; D'COSTA, G., Theology and Religious Plu­ralism: The Challenge of Other Religions, Basil Blackwell, Oxford 1986; BARNES, M., Christian Identity and Religious Pluralism. Religions in Conversation, Abingdon Press, Nashwille 1989; HILLMANN, E., Many Paths: A Catholic Approach to Religious Pluralism, Orbis Book, Maryknoll, New York 1989; KRIEGER, D. J., The New Universalism. Foundation for a Global Theology, Orbis Book, Maryknoll, New York 1991; PATHIL, K., Religious Pluralism. An Indian Christian Perspective, ISPCK, Delhi 1991; O'LEARY, J. S., La vé- rité chrétienne ä Tage du pluralisme religieux, Cerf, Paris 1994; WITHÖFT, R., Civil religion und Pluralismus: Reaktionen auf das Pluralismusproblem im systematisch-theologischen Diskurs, Lang, Frankfurt 1998; GEPHART, W. (szerk.), Religion und Identität: Im Horizont des Pluralismus, Suhrkamp, Frankfurt 1999; SONNEMANS, H., Menschsein auf Heilswegen christliche Orientierung im Pluralismus der Religionen, Butzon und Berker, Aachen 1999; COWARD, H, G., Pluralism in the World Religions: a short Introduction, Oneworld, Oxford 2000. 38 A Dominus lesus (2000) nyilatkozat egyik célja a katolikus hitet fenyegető tévedések kiigazítása (n. 4): „Az Egyház folyamatos missziós igehirdetését napjainkban relativista elméletek veszélyeztetik, meyek nemcsak de facto, hanem de iurc (elvileg) is igazolni akarják a vallási pluralizmust. Következésképpen túlhaladottnak tartanak olyan igazságokat, mint például Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának végső és tökéletes volta; a keresztény hit természete a többi vallás belső meggyőződéséhez viszonyítva; a Szent­írás könyveinek sugalmazott volta; az örök Ige és a názáreti Jézus személyi egysége; a megtestesült Ige és a Szentlélek üdvrendjének egysége; Jézus Krisztus misztériumának egyetlen és egyetemesen üdvö­zítő volta; az Egyház egyetemesen üdvözítő közvetítése; Isten Országa, Krisztus Országa és az Egyház különbözősége és elválaszthatatlansága; Krisztus egyetlen Egyházának a Katolikus Egyházban létezé­se." in SZÍT, Budapest 2000, 8. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom