Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A vallási pluralizmus

A vallási hagyományokban Krisztus tevékeny, de rejtett, ismeretlen jelenlétére alkal­mazta Karl Rahner (1904-1984) az „anonim keresztények" sokat vitatott kifejezést.10 11 Rahner elgondolása teológiai antropológiájára épül, vagyis a konkrét történelmi álla­potban lévő emberi faj filozófiai-teológiai elemzésére úgy, ahogy Isten megteremtette és a vele való egyesülésre szánta. A konkrét történeti emberi személyre jellemző „termé­szetfölötti egzisztenciái" nem azonosítható egy „engedelmességi képességgel", vagy egy, az emberi természetben lévő Isten látásának metafizikailag tekintett „természetes vágyával," mint olyannal. A valóság konkrét és természetfölötti rendjében többet hor­dozunk magunkban, mint az Istenre irányuló passzív öntranszcendencia képességét. Konkrétan és tevékenyen, egy ilyen öntranszcendencia megvalósítására vagyunk ráirá­nyítva. A „természetfölötti egzisztenciái" az isteni kegyelem szabad kezdeményezése ál­tal a bennünk megtestesült alapvető struktúra, amely nem szándékolt tevékenységün­ket, feléje irányítja. Ez az Isten „transzcendentális megtapasztalása" az emberi személy minden tevékenységére jellemző, és arra van rendelve, hogy a „kategoriális" vagy a „te- matizált" rendben történetileg konkretizálódjon. Egy bizonyos konkretizáció megy vég­be az emberiség vallási hagyományaiban, melyekben megtestesül a természetfelettileg felemelt, bennük lévő kategoriális közvetítés. A keresztény misztérium is itt találja meg az emberi személyben gyökereit és sajátos szerepét. Az emberi személy ugyanakkor a Jézus Krisztusban adott isteni önközlés he­lye és eseménye. Benne Isten történetileg és végérvényesen teljesítette önmaga átadá­sát az emberiségnek, a kegyelemben és a megbocsátásban. Az emberi személy nem kez­deményezheti Isten keresését, mivel a Jézus Krisztusban adott isteni önajándékozás a forrása számunkra az Isten megtalálásának. Szent Ágoston így fogalmaz: „Nem keresnél, lm már nem találtalak volna meg." A keresztény kinyilatkoztatás szemszögéből az üdvös­ség története, mely Jézus Krisztusban teljesedik be, koextenzív a világ történetével.11 Az emberiség történelme folyamán valamennyi személy megtapasztalja az isteni kegyelem felajánlását, amelyre az elfogadás szabad cselekedetével kell megnyílnia. Akár temati­kusán, akár másképp valósul meg, a személy tudatos felfogásában, a felajánlás és a ke­gyelem ajándéka mindig konkrétan és egzisztenciálisan végbemegy Jézus Krisztusban. Mit kell ezek után az „anonim keresztényeken" érteni? A kifejezés közvetlenül Jézus Krisztus misztériumának egyetemes jelenlétére utal, nem pedig a keresztény közösség által felfogott „kereszténységre", amelyben a keresztény hitet kifejezetten megvallják. Az 10 RAHNER, K., Weltgeschichte und Heilsgeschichte in Schriften zur Theologie V, Benziger, Einsiedeln 1962, 115-135; Das Christentum und die nichtchristlichen Religionen in Schriften zur Theologie V, Benziger, Einsiedeln 1962,136-158, magyarul: A kereszténység és n nem keresztény vallások in Isten rejtelem, Egyház­fórum Budapest 1994, 51-66; Die Christologie innerhalb einer evolutiven Weltanschauung in Schriften zur Theologie V, Benziger, Einsiedeln 1962,183-221; Die anonymen Christen in Schriften zur Theologie VI, Ben­ziger, Einsiedeln 1965,545-554; Bemerkungen zum Problem des „anonymen Christen" in Schriften zur Theo­logie X, Benziger, Einsiedeln 1972, 531-546, magyarul: Megjegyzések az „anonim keresztények" problémá­jához in Isten rejtelem, Egyházfórum Budapest 1994,67-77; Der eine Jesus Christus und die Universalität des Heiles in Schriften zur Theologie XII, Benziger, Einsiedeln 1975, 251-282; Jesus Christus in die nicht­christlichen Religionen in Schriften zur Theologie XII, Benziger, Einsiedeln 1975, 370-383; Uber die Heilsbe­deutung der nichtchristlichen Religionen in Schriften zur Theologie XIII, Benziger, Einsiedeln 1978,341-350; A hit alapjai, SZÍT, Budapest 1983,163-182; Profangeschichte und Heilsgeschichte in Schriften zur Theologie XV, Benziger, Einsiedeln 1983,11-23; Über den Absoluteitsanschprach des Christentum in Schriften zur Theo­logie XV, Benziger, Einsiedeln 1983,171-184. 11 RAHNER, K., Weltgeschichte und Heilsgeschichte in Schriften zur Theologie V, Benziger, Einsiedeln 1962, 115-135. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom