Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 1-2. szám - Erdő Péter: Az Egyház és az anyagi javak: A II. Vatikáni Zsinat tanítóhivatalának alapelvei az egyházi törvénykönyvben
Teológia 2001. 1-2. szám ERDŐ PETER Az Egyház és az anyagi javak: A II. Vatikáni Zsinat tanítóhivatalának alapelvei az egyházi törvénykönyvben (1254 -1256. k.) Bevezetés Az Egyházi Törvénykönyv (a továbbiakban CIC), jóllehet az Egyház anyagi javainak tárgya nem tartozik közvetlenül sem a tanítás, sem a megszentelés tevékenységének keretébe, a Piusz-Benedek-féle Kódextől eltérően önálló könyvet szentel ennek az anyagnak. A CIC anyagi javakra vonatkozó rendelkezései alapját mindenekelőtt a II. Vatikáni Zsinat1 szövegei alkotják. Tény, hogy II. János Pál Sacrae disciplinae leges kezdetű apostoli konstitúciója szerint a CIC olyan eszköz, amely „teljes mértékben megfelel az Egyház természetének, melyet a II. Vatikáni Zsinat hivatalos tanításának egészében szem előtt tartott, részletes módon pedig egyháztanában mutatott be"2. így a zsinati tanítóhivatal a CIC normáinak magyarázatakor irányelv, minthogy a Kódex célja éppen ennek az egyházképnek a lefordítása a kánonjog nyelvére (vö. 17. k.). Az alábbiakban a következő kérdéseket igyekszünk megvizsgálni: 1. Melyek azok a zsinati alapelvek, melyek meghatározzák a CIC V. könyvének bevezető kánonjait? 2. Mi a pontos jelentése az 1254-1256. kánonokban megfogalmazott alapelveknek a II. Vatikáni Zsinat tanításának fényében? I. Az Egyház veleszületett joga 1. Az 1254. k. 1. §-ának általános értékelése Az 1254. k. 1. §-a szerint „a katolikus Egyház született joga, hogy a világi hatalomtól függetlenül anyagi javakat szerezzen, birtokoljon, igazgasson és elidegenítsen saját céljaira". Mivel e paragrafus szövege néhány csekély módosítás ellenére szinte betű szerint megegyezik az 1917-es CIC 1495. k. 1. §-ával, indokolt a kérdés: Éppen a hatályos vagyonjognak 1 2 LG 13. 23, GS 42. 69. 71. 76, PO 17. 20. 21, PC 13, CD 6. 28, DH 4.13, GE 8. AAS 75 (1983) II. rész, XI.
