Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)
2001 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A pátriárkák történetisége a modern biblikus kutatás tükrében II.
zású adatokat egybevetették az ókori Kelet ismert történetével és a régészeti feltárások eredményeivel. Az összehasonlítástól azt az eredményt várták, hogy sikerül a pátriárkái hagyományt közelebbi kapcsolatba hozni az ókori Kelet történetével, és pontosabban meghatározni a pátriárkák korát. Ezek az adatok a következők: a pátriárkák életmódja, személy és helynevek, a pátriárkák jogszokásai és vándorlása. A pátriárkái hagyomány egyes elemeinek a kortörténettel való egybevetését részletekbe menően elsősorban Th. L. Thompson monográfiájában43 találjuk, összefoglaló bemutatását pedig R. de Vaux monográfiájában44 és C. Westermann Genezis-kommentárjában45. Értekezésünkben csupán az elemek rövid áttekintésére és kiértékelésére szorítkozunk, a témában való elmélyülésre a felsorolt munkákban találhatunk eligazítást. A pátriárkák életformája Mint a pátriárkák vallásával kapcsolatban láttuk, a Genezis szövegében több elem állapítható meg, amelyek megkülönböztetetten a pátriárkák valláshoz tartozónak tekinthetők, és elválaszthatók a JHWH-vallás gyakorlatától. Olyan elemekről van szó, amelyek családi-nemzetségi társadalmi környezethez kapcsolódnak, és arra időszakra utalnak, amikor még az izraelita törzsek nem léteztek, és az élet középpontjában csak a (pátriárkái) család állt. Ezt kapcsolatot a pátriárkák vallásának összefüggésében már C. Westermann megragadta, és a pátriárkái hagyomány legősibb rétegének tekinti azt, amelyben a család vagy a nemzetség nem egy nagyobb közösség része, hanem független szociológiai egység. Ha elfogadjuk, hogy a Genezis 12-50. fejezeteiben a pátriárkák vallásával foglalkozó elemek valóban préjahvista vallás gyakorlatának nyomait őrzik, akkor a pátriárkái család társadalmi-szociális valóságának leírását sem lehet egyszerűen a későbbi viszonyok vissza- vetítésének (M. Köckert) vagy fantáziatermékének tekinteni. A következőkben felvázoljuk a pátriárkái család karakterisztikumait C. Westermann46 és részben R. de Vaux47 megállapításai nyomán. A pátriárkák életformája a nagycsalád. A Genezis gyakran „atyám házának" (Gén 20,13; 31,30) vagy egyszerűen csak „ház"-nak nevezi a családot, amelyben egy közösségben él a pátriárka és felesége (illetve feleségei), fiai és leányai (Gén 20,13; 31,30), sokszor három nemzedék (nagyapa - apa - unoka) is egy „házat" alkot (Gén 46,27 vö. Gén 31). Előfordulhat azonban az is, hogy a megházasodott fiú saját „házat" alapít (József háza pl. különbözik Jákob házától). A pátriárkái család nem zárt, merev szerkezetű. A család nem kizárólag a vérségi rokonságban élők közössége, hanem részben vérrokonság, részben együttlakás révén létrejött közösség. Hozzá tartoznak a szolgák is (Gén 15,3; 24,2 stb.). A családhoz tartozás történhet a családfő tekintélyének elismerése által is. A rokonságot gyakran fiktív nemzetségtáblák segítségével fejezik ki (lásd a Szíria-Palesztina népeit átfogó Abrahám-rokonság táblázatát). A családhoz tartozásban szerepe van az adopciónak is (Gén 16,1-2; 30,1-8.9-13). 43 THOMPSON, Th. L., The Historicity of the Patriarchal Narratives, BZAW 133, Berlin/New York, 1974. 44 DE VAUX, R., Histoire ancienne d'lsrael. Des origines á I’intstallation en Canaan, Paris, 1971,181-212. 213- 243. old. 43 WESTERMANN, C, Genesis Kapitel 12-36, (BK/2), Neukirchen-Vluyn, 1981,52-90. old. 46 WESTERMANN, C„ Genesis Kapitel 12-36, 74-87 old. 47 DE VAUX, R., Histoire ancienne d'lsrael, 213-230. old. 69
