Teológia - Hittudományi Folyóirat 35. (2001)

2001 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új ökumenikus Charta

Teológia 2001. 3-4. szám KRÁNITZ MIHÁLY Az új ökumenikus Charta Irányelvek az európai egyházak bó'vüló' együttműködéséhez Előzmények 2001. április 22-én Strasbourgban az Európai Egyházak Konferenciája (KEK)1 és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE)1 2 jelentős dokumentumot adott ki, amely képviseli azt az irányt melyet a II. Vatikáni Zsinat Unitatis redintegratio kezdetű, az öku- menizmusról szóló határozata (1964), a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács Ökumenikus direktórumai (1967,1970,1993), II. János Pál Ut unutn sint kezdetű encikliká- ja az ökumenikus törekvésekről (1995), a Limai BEM-dokumentum (1982), továbbá a két Európai Ökumenikus Nagygyűlés (Bázel 1989, Graz 1997), és az evangélikus-római ka­tolikus Közös Nyilatkozat a megigazulásról (Augsburg 1999) évtizedek kitartó munkája ré­vén kijelölt. A Charta Oecumenica, melyet a két elnök, Jeremiás metropolita és Miloslav Vlk bíboros3 látott el kézjegyével, négy évvel a grazi ökumenikus találkozó után látott nap­világot mert a gondolat maga is 1997-ben éppen Grazban született meg. Ahhoz, hogy az új évezredben is biztosítva legyen a párbeszéd és az eddig kialakult együttműködés ökumenikus kultúrája, olyan minden európai keresztény egyház számára kötelező nor­mákat kell meghatározni, melyek elfogadása illetve vállalása mintegy rögzíti az elért eredményeket és lehetővé teszi azt az egységes gondolkodást, amely szükséges a krisz­tusi kérés teljesítéséhez: „legyenek mindnyájan egy" (Jn 17,21). Hosszú utat járt be az ökumenikus törekvés, míg a Katolikus Egyház felismerte a mozgalom fontosságát. Korábbi magatartását meghatározta az a történelmi helyzet, 1 Az Európai Egyházak Konferenciája (Konferenz europäischer Kirchen) 1959 januárjában anglikán, ókatolikus, ortodox és protestáns egyházakból jött létre a dániai Nyborg Strand városában. Egyike an­nak a nyolc nagy ökumenikus szervezetnek, amely tevékenységével lefedi az egész világot. Célja az egyházak közötti kiengesztelődés szolgálata. A 124 egyházat és 25 társult szervezetet tömörítő konfe­rencia központja Genfben található. Elnöke Jérémie Caligiorgis metropolita, titkára pedig Keith Clements. 2 Az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa (Consilium Conferentiarmn Episcopalium Europae) a II. Vatikáni Zsinat közös munkájának folytatására 1971 márciusában alakult meg Rómában. Titkársága a svájci Sankt Gallenben van, összesen 34 Püspöki Konferenciát foglal magában. Céljai között szerepel a püspöki kollégialitás, az ökumené, valamint a társadalmi tanúságtétel előmozdítása. Elnöke Amadéé Grab churi püspök, alelnökei Cromac Murphy-O'Connor westminsteri bíboros érsek és Josip Bosanic zágrábi érsek. A Tanács titkára P Aldo Giordano. 3 Az aláírás idején a CCEE elnöke Vlk, prágai bíboros érsek, egyik alelnöke pedig Seregély István egri érsek volt. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom